CÍMLAP
Kuun Géza - Torma Zsófia - Téglás Gábor
Hunyadvármegye földjének története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó. Irta: dr. gróf Kuun Géza, a Hunyadmegyei Tört. Régészeti Társulat elnöke
Bevezetés. Rövid vázlat a Hunyadmegyei Történelmi s Régészeti Társulat és a dévai állami főreáliskola tanári testületének idevonatkozó munkásságáról. Irta: Téglás Gábor szerkesztő
Első fejezet
Hunyadmegye őskora
Irta: dr. gróf Kuun Géza
Az erdélyi részek őslakói a római uralom előtt, tekintettel Hunyadmegyére
Második fejezet
Hunyadmegye őstelepeinek vázlatos áttekintése
Irta: Téglás Gábor
A karácsonyfalvi Magura barlanglakásai
A kisbányai (boiczai) barlanglakások
A Fejér Körösvölgy őstelepei
A Cserna vagy Egregy mellékének őskori emlékei
Sztrigyvölgyi őstelepek
Szászváros és környékének ősembertani leletei
A Városvizvölgy őskora
Decebál királyi vára a Muncsel-havas vadonjaiban Új-Gredistye felett
A Zsilvölgy őstelepei
Boli vára (Csetatye Boli) a Boli barlang átellenében Petrozseny mellett
A Zsilvölgy praehistoricus aranymosásai
A tordosi őstelep
Irta: Torma Zsófia.
Szinte Gábor dévai főreáliskolai tanár rajzaival s a telep térképével
Hunyadmegye őskori védműveinek vázlatos áttekintése
Irta: Téglás Gábor
Harmadik fejezet
Hunyadmegye a dákok és rómaiak idejében
Irta: Téglás Gábor
Előszó. Dacia meghódításának megyénk területét is érdeklő előzményei és történeti mozzanatai
A dákok első szereplése, összeütközése Rómával Traianus felléptéig
Dacia meghódítása. Az első dák háború Kr. u. 101/103-ban
A második dáciai hadjárat Kr. u. 105/7-ben. Dacia bekebelezése
Dacia tartományi felosztása. A kettős és hármas Dacia
Dacia lakossága
Dacia legrégibb földrajzi adatai
A rómaiak úthálózata Hunyadmegye területén
Negyedik fejezet
Római telepek Hunyadmegyében
I. Colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegelusa. Tribu Poparia
II. Aquae. Pagus aquensis. (Kis-Kalán a szomszédos Puszta-Kalánnal)
III. Petris (Arany). Átkelő a Maros jobb partjára. Kőbányászat az Aranyhegyen és Gyertyányosnál
IV. Germizara cum ihermis Dionisis. Algyógy-Csigmó
V. Blandiana. (Karna, Alsó-Fejér- és Hunyadmegyék határán)
VI. Déva (Dawa).
VII. Micia. Maros-Németi és Veczel határszélén
VIII. Felső Városvíz. A római táborhely történeti adatai, helyőrsége
IX. Új- vagy Muncseli Gredistye római emlékei
Mellékállomások és mezei lakások Hunyadmegye főbb völgyeiben
I. Marosvölgy kisebb római telepei
II. Az Egregy vagy Egerügy (mai Cserna) mellékfolyói körül észlelhető római telepek
III. A pestesi Peták-völgy
IV. Az Egerügy (Cserna) völgyének főállomásai
V. A Sztrigyvölgy őrállomásai
Ötödik fejezet
A római aranybányászat maradványai Hunyadmegyében
I. A rómaiak aranybányászata a mai Hunyadmegyében. Az aranytermő Érczhegység váröve
II. A rómaiak aranymosásai Hunyadmegyében
III. Albányaigazgatóság (Subprocurator aurariarum) a Fehér-Körös és Gyógyvölgy aranybányáival
IV. A rómaiak féldrágakő-bányászata
V. Római márványbányászat Sarmizegetusa közelében Bukova határán
VI. A rómaiak kőbányászata Hunyadmegye területén
1. Római kőbányászat Déva határában
2. Felgyógyi kőbányászat
3. Kersecz kőfejtése
4. Arany-gyertyánosi kőfejtés
5. Kis-Kalán (Aquae) és vidékének római kőfejtése
Hatodik fejezet
A rómaiak vasbányászata Hunyadmegye területén
1. Római bányagyarmat, vasbányászat és kohászat Alsó-Felső-Teleknél
2. Római vasbányászat Gyaláron
Hetedik fejezet
A római uralom történeti vázlata Dacia elbukásáig
Nyolczadik fejezet
Hazánk lakói a római uralom megszűnte után a honfoglalás idejéig
Irta: dr. gróf Kuun Géza
A népvándorlás kora:
1. A szarmaták, germánok népvándorlása. A visigótok és ostrogótok
2. A húnok kora
3. A germán törzsek felülkerekedése. A gepidák uralma a megyénkre is kiterjedt Gepidiában
4. Az avarok uralma és pusztulása. A tiszai bolgárok terjeszkedése megyénkig s velük egyidejű avar maradványok Hunyadmegye területén
Előszó
Hunyadmegye monographiájának rég várt, rég óhajtott első kötete
végre-valahára megjelent! Tagja voltam azon első megyei bizottságnak a
hetvenes években, mely Barcsay László Hunyadmegyének akkori főispánja
s gróf Kuun Kocsárd elnöklete alatt a megirandó monographia tervének
elkészítésével bizatott meg. A megyegyülésen először életemben épen
ezen bizottság dolgában szólaltam fel, a teljesítendő munkát
megsürgetni. A bizottság eredmény nélkül oszlott szét, úgy látszott,
még nem jött el a kellő időpont. Vártunk s ismét vártunk, s időnk
rohant. Már a feledés moha belepte azon jegyzőkönyv-lapot, melyre
egykori kiküldetésünk s első felszólalásom ez ügyben feljegyeztettek,
midőn Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulatunknak egyik
vándorgyülésén, Vajda-Hunyadon, 1893-ban megyénk monographiájának
érdekében ismét szót emeltem, s ekkor, hivatkozással az új
milleniumra, amelynek hajnalhasadása már közel volt s első fényét
látták a vigyázók. A megjelentek közt ott volt Hollaky Arthur,
Hunyadmegyének akkori alispánja, aki sürgősségi érveimet helyeselte s
velem együtt a monographia ügyét elhalaszthatlannak tartotta, s igen
tisztelt barátom nem az az ember, aki annak, amit jónak s kívánatosnak
tart, eszközlésében késedelmeskedjék; s így történt, hogy az ő lelkes
indítványára megyegyülésünk a megirandó s megyei költségen kiadandó
monographia tervét elfogadta s a munkával Hunyadmegyei Történelmi és
Régészeti Társulatunkat bizta meg. A mi társulatunk pedig muzeumunk
nagyérdemű igazgatóját, Téglás Gábort kérte fel a szerkesztés nehéz
munkájára. És ez a szerkesztés csakugyan több és nagyobb nehézségbe
ütközött, mint amennyi az ilyen munkáknál, melyek több munkatárs
közreműködésével szerkesztetnek, rendesen szokott lenni. A "Bevezetés"
számot fog adni a különböző nagy nehézségekről, melyekkel a szerzőnek
meg kellett küzdeni s amelyekkel még mai nap is küzd, mert hiszen az
itt megjelenő első kötet még csak kezdet, a kezdet eleje. Egy második
Odyssea ez a szerkesztés, szirtek közt, tele veszélyekkel.
Főczélunk megyénk monographiájával az volt, megyénk művelt lakóinak
oly munkát adni kezükbe, melyből törvényhatóságuk multját s jelenét
megismerhetik, s ezért kérjük a tisztelt olvasót a munka megítélésénél ezt
a mértéket s nem más mértéket alkalmazni. Oklevéltárunk a történészek s az
olyanok számára fog kiadatni, kik bővebb felvilágosításokat keresnek, s
évkönyveinkben is, reméljük, nem fognak hiányozni az olyan értekezések sem,
melyek a tudomány ügyét előbbre viszik; de a megyei monographiák nem a
szaktudósok számára készülnek, noha ezek is találnak azokban új adatokat,
általuk felhasználhatókat.
Örvendek, hogy az első kötetet legalább látnom lehet, s buzgón óhajtom és
hőn reménylem, hogy megyénk vezetői továbbra is lelkes áldozatkészséggel
biztosítsák a monographia haladását, s a szerkesztő és a munkatársak
kitartó fáradozásaival a folytatás ne sokáig várasson magára!
Maros-Németi, 1901 október havában.
Gr. Kuun Géza,
a Hunyadm. Tört. Rég. Társulat elnöke.