Bevezető

Földünk szilárd kérgét alkotó szervetlen testek vagy anyagukban egyneműek, vagy több-kevesebb ily egynemű testből vannak összetéve; az anyagukban egynemű szilárd szervetlen testeket ásványoknak, több ásványból összeelegyedett testeket kőzeteknek mondjuk.

Az ásványok anyagukban egyneműek, chemiai elemek vagy több ilyen elem egyesüléséből keletkezett testek vagyis vegyületek. Igy például a réz, arany, vas, kén, szén stb. chemiai elemek, de mint ásványok is szerepelnek; a vas és kén vegyülete adja a pyritet, a kalczium, szén és oxygén vegyülete adja a mészkövet stb. Igy tehát mondhatjuk, hogy az ásványok elemek vagy vegyületek.

Ellenben kőzetek több ásvány bizonyos szabályok szerint történt keverékéből keletkeztek. Igy például a gránit: csillám, földpát és quarcz szemcsés elegye; ilyen ásványokból áll a gnáisz is, csakhogy szerkezetére nézve különbözik a gránittól; a gránit tömege szemcsés, a gnáisz ellenben réteges-palás szerkezetű.

A mostani kőzettan elvei szerint a nagyban előforduló, egész telepeket vagy hegyeket alkotó ásványokat is kőzeteknek, t. i. egyszerű kőzeteknek nevezzük, így például a kősó, mészkő stb. a geologiában kőzet számba jönnek, holott ásványok fogalma alá kellene esniök. Ezeket a geologia egyszerű kőzeteknek nevezi szemben azokkal, melyek több ásványból alakultak.

E füzetke czélja az ásványmeghatározás, tehát csak ezekre terjeszkedik ki, de még ezekre sem egészen, hanem csak a gyakrabban előfordulókra és azokra, melyek technikai vagy geologiai szempontból fontosabbak.

...