A logika feladata
A logika felosztása

A fogalom
  A fogalom keletkezése
  A fogalom tartalma és terjedelme
  A kategoriák
  A fogalmak egymáshoz való viszonya
  Az elvonás és általánosítás
  A meghatárolás (determinatio)

A meghatározás (definitio)
  A meghatározások fajai
  A meghatározás kellékei és hibái
  Nem teljes meghatározások

A felosztás (divisio)
  A felosztás lényege
  A felosztás fajai
  A felosztás kellékei és hibái
  A felosztáshoz, hasonló műveletek

Az itélet
  Az itélet lényege
  Az itélet felosztása
  Az a-, e-, i-, o-itéletek közötti viszony

A következtetés
  A következtetések felosztása

A deduktív következtetések
  Következtetések egy itéletből
  Következtetések az itéletek megfordítása alapján

A tulajdonképeni deductiv következtetések vagy zárlatok (syllogismus)
  A syllogismusok felosztása és részei
  A kategorikus syllogismus
  A kategorikus syllogismus értéke
  A kategorikus syllogismusnál előforduló hibák
  A feltételes zárlat
  A disjunctiv (szétválasztó) zárlat
  Vegyes syllogismusok
  A rövidített syllogismus
  Összetett syllogismusok
  A következtetés és a bizonyítás

Az inductiv következtetések
  A teljes inductio
  A tulajdonképeni inductio
  A megfigyelés
  A megfigyelés és a kisérlet
  A tulajdonképeni inductio alapja
  Az okviszony megállapítása
  A nem teljes inductio

A tudomány, a rendszer
A hypothesis