Nagyon örülök, hogy Szabados Jenő születésének centenáriumán, ennek a könyvnek a lapjain egy vecsési művész képei és élete elevenedik meg újra. Amikor Szabados Jenő életútját olvastam és megnéztem a képeit, Baudelaire és az ő Albatrosza jutott az eszembe. Emlékeznek a versre? Az albatrosz, ha földre hozzák, óriási szárnyaitól nem tud járni...

Félek, hogy ha Szabados Jenő festményeit a földre hoznánk, ha besorolnánk, behatárolnánk, címkéznénk, akkor a teljességükből, a tökéletességükből, a lényegükből vennénk el valamit.

Hiszen Baudelaire is azt mondja a szabad albatroszról, hogy: "szárnyán kalandra szállt..." Szabados Jenő élete és munkássága kaland. Kaland a színekkel, fényekkel és árnyékokkal, a formákkal; kaland a térrel és idővel. Kaland a végtelenben, a végtelennel. A múlttal és jövővel. Kaland az emberrel, a tájjal, a titokkal, a misztikummal, a csodával.

De ennek a kalandnak mi is részei vagyunk, hiszen a néző dolga, hogy megsejtse a festmények mögött, a festményekben a hagyományos engedelmességet tagadó, a messzeséget kihívó, a szabadságot vágyó egyéniséget. A mindenkori, halhatatlanságért küzdő, ugyanakkor véges embert, akiről végtelenül keveset tudunk. A kaland az, hogy megérezzük: itt az emberi lélek mélységeiben járunk és keresgélünk; beláthatatlan, megfoghatatlan, kiismerhetetlen rejtekekben.

Kedves Olvasó!

Szabados Jenő életútja - mondhatni - végigkanyarog széles e' világon. Vecsés, Róma, Pannonhalma és Voronyezs között, előtt és után sokáig lehetne sorolni az állomásokat.

De festményei messze túlszárnyalják az életének ezeket a valós stációit. Egy sokkal szélesebb világ élményét rögzítik, és ezt kínálják fel most nekünk is. Szabados Jenőre ezért különösen illenek Egry József festőművész gondolatai, miszerint:

"Soha nem felejtem el, hogy a táj, ami előttem van, mögöttem folytatódik."

Szlahó Csaba
Vecsés polgármestere