A mesevilág minden csodálatos alakja megjelenik szemeink előtt ebben a kis mesejátékban. A mesekirály meggondolatlanul az ördögök királyának ígéri még nem létező leányát s amikor leánya születik ezt az ígéretét egészen elfelejti, míg a leány fel nem nő s meg nem jelenik az ördögök királya s nem követeli a neki ígért leányt. A király vonakodik, de az ördögök királya varázshatalma erejével magával viszi Gyöngyvirágot. A király fia és egy pásztorfiú utána mennek, hogy kiszabadítsák, közben a király bánatában meghal, amikor azonban hősies küzdelem után Gyöngyvirágot bátyja és a pásztorfiú kiszabadítják s haza viszik, a király nagy örömében életre ébred. Ez a száraz váza annak a színes, eleven, frissen pergő meseszövésnek, amely három felvonás színváltozásain keresztül szemléletünk, fantáziánk és szívünk együtt érző figyelme előtt elvonul. Ezt a kis mesejátékot nemcsak azért ajánljuk olvasóink, lelkipásztor és tanító testvéreink szíves figyelmébe, mert színpadi technikájánál, könnyed versezeténél fogva igen alkalmas a gyönyörködtetésre és közvetlen hatások elérésére, hanem azért is, mert erkölcsi igazságszolgáltatásánál fogva mindvégig felszabadító és építő erővel ragadja meg nemcsak a gyermekek, de a mese iránt érzékkel bíró, tiszta lelkületű felnőttek lelkét is. Makkai Sándor ezzel a kis művével valóban leszállott a gyermekek világába s egy igen áldott pásztori eszközt adott, megfelelő irodalmi formában, mindazok kezébe, akik gyermekeink drága lelkével foglalkozni nagy és komoly dolognak tartják.

Tavaszy Sándor

Forrás: http://makkaisandor.ro