Honfidal
Zeng a patak az erdőben
Zendület Péter király alatt
Villámoktól széthasitott
Vitéz Toldi Miklós elve
Fölébredék
Föl, lelkem, te sebes madár
Csalatkozás
Szép az élet
Hol vagy, gyermekkorom?
Szivem
Irnok társaimhoz
Volt barátomhoz
Táncra, fiak
Ezeradta csaplárosa
Borpohár a kedv forrása
Tinódi Sebestyén vadondalai a török időkben
Ifjuságom poharába
Azt gondoljátok tán
Pali Pál
Ml a manó?
Mikor én kis gyerek voltam
Mire való tenger kincsem
Tudja a jó isten
Elküldém az első lánynak
Ilyen kinos, ilyen hosszu
Végre még is azt a választ
Nincsen életemben
Hogyha lelkem felleg volna
Mit kivánsz szerelmedért
Mig áll a föld
Ez aztán a derék leány
Nem száll álom a szememre
Azt mondjátok, édes a méz
Csak ne mosolyognál
Borulj, kedves rózsám
Ám mindenhol vannak
Mi sugárzik
Lányka, égnek vagy szülöttje
Holtig szeretlek
Dacos barna lányka
Az én, az én arcom
Az én eszem furcsa madár
Legény lettem, édes anyám
A kihez égő gondolat
Bontsd széjjel, bontsd
Égig ugrándozik lelkem
Minden csep vér
A magyarnak életében
Első piros pünkösd napján
Csókot ide, ifiasszony
Harcra vagyok indulóban
Félre csapom a süvegem
Erdély országában
Az én agyam váltig égő bokor
Nagy erdőben nagy fenyőfa
Cikázó villám
Ej, minek a sok szemérem?
Mily nagy golyhó vagy te
Hétfaluban a hány legény
Nincsen nékem tulipánom
Rezes kantár, piros csojtár
Minden este
Kedves vagy mint a harmat
Ilkának
Álmodj, kis galambom
Megragadom csákányomat
Külföldön
Gyepen hever a juhász
A csalogány
Ha kimegyek az utcára
Eb az anyád, gaz világa
Mit nékem lány ölében
Az én eszem az én kedvem
Csak Erdélyben nőnek
Oroszlán voltam
Sujtá e hont
Képzelmem tündéri világát
Mély tengernek mélységében
Az öreg Csabai
Nagyobb boldogság
Korcsomában
Volna csak az én lelkemnek
Egy diófa ez a világ
Falusi kép
Áll a határozat
Örvendjetek, a réz angyalát
Borpatak foly a szivembe
Ezüst tallér, fényes tallér
Réten voltam
Sürgő vásár a kebelem
Hogyha benne kedved telik
Nem leszek többé
Magyar fiak, magyar lányok
Előttem Petőfi
Még is megszabadul
Nem nevezném egyébnek
Barátomnak
Az isten ledicsőbbik gondolatja
Vihar az én költészetem
Örülj, vidulj, magyar hazám
Szilárd a föld
Lelkemadta vig barátok
Lelkem, te fiatal oroszlán
Még egyszer megeresztem
Szembe fütyöl dél és éjszak
Lelkemadta teremtette
Rózsa illatával
Sohse volna e földön
Csak egyet bánok
Ne szomorkodj, édes atyám
Német leány, félre immár
A nagy nép császári ünnepe
A juhásznak furulyája
Betértem a korcsomába
Részeg dal
Mit bánt engem az irigység
Kivül a fagy
Illő keresztényhez
Est nevezem én szép életnek
Ördög veled, korhely élet
Virágzik a rózsabokor
Véres az én kardom
Vezéri eljárás
Az utolsó óriás magánbeszéde
Tengerparton kis lány
Zajzonfalva, Zajzonfalva
Német K.....hoz
B..... Gizellához
Hétfalusi bárány-nyereg
Zug az idő
Harsog a trombita
Fekete rojtok