Bevezetés

Értekezésem célja az osztályozáselmélet egy fontos gondolatának kifejtése és igazolása: az indextételnek nemcsak az a feladata, hogy az osztályzandó objektumok változatos ismérveit megadja, hanem az is, hogy az indexelő kifejezéseket olyan magasabb egységben szintetizálja, amely az eredeti közlemény gondolatának, mondandójának tömör reprodukálását is eléri. Oly módon, ahogyan a természetes nyelv szavait a grammatika mondatokká kapcsolja össze. Az osztályozó/indexelő eljárások legtöbbje az általánosan elterjedt és elfogadott modell értelmében az objektumokhoz a kifejezések egy részhalmazát rendeli. Ebből az eljárásból hiányzik a szintaxis, ugyanis a bevezetett relációk érvénye a kifejezéseket tartalmazó szótárra korlátozódik, a relációk ennek folytán nem képesek olyan szintaktikai funkciók betöltésére, amelynek révén a szerző által az eredeti szövegben létrehozott fogalmi kapcsolatok az indextételben megőrizhetők.

Ennek megfelelően az értekezés erőteljesen az osztályozás szintaktikai problémáira koncentrál. A fenti gondolattal egy lépéssel tovább jut az eddigi osztályozási elméleteken.

A disszertáció nem akarja a különböző rendszereket leírni és ismertetni. Mindegyikből csak annyit idéz fel, amennyi a fenti gondolat kibontásához szükséges. Kivétel a PRECIS, mivel ennek hazai meghonosítását és a magyar nyelv sajátosságaihoz illesztését az Országos Pedagógiai Információs Rendszer valósította meg a PRECIS egyetlen magyarországi alkalmazásaként. Ezzel szemben az értekezés be kívánja mutatni ennek a gondolatnak érlelődését, megjelenésének szükségszerűségét a tudományok szerkezetváltozásainak függvényében. Másfelől annak következményeként, ami az osztályozás feltételeinek fejlődéséből, pl. az adatfeldolgozó technikák megjelenéséből eredt, lehetőséget teremtve mind az osztályozás új elméleteinek kimunkálásához, mind a magas műveletszámú osztályozás bevezetéséhez.

Bár visszanyúlik az osztályozás kezdeteihez, a disszertáció nem kívánja az előzmények történetét sem felvázolni. Más kérdés, hogy a különböző osztályozáselméleti iskolák logikai vagy nyelvi megfontolásaikban hordozott, az értekezés mondandóját támogató eszmék, elvek történeti korszakokhoz is köthetők.

...

Budapest, 1987. szeptember 1.
Dr. Horváth Tibor