CÍMLAP
Bozók Ferenc
Szilveszteri gótika
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Versek
A félelem háza
Alkonyat
A Dunánál
Anna-bál a Domboró Tanyán
Apáca
A pesti kiskirálylány szobrához
Aranyhal
A tündér
Azúrtemető
Béka
Budapesti köd
Budapesti vihar
Búcsú
Casanova
Chopin nocturne
Édes néném
Egy fénykép hátlapjára
Egy régi iskola falára
Éjjel az egri strandon
Éjjeli rém
Erdei séta
Ezüstpenge
Falusi kutyák
Falusi temető
Fecske
Fénymásoló
Fénysisakok
Fiatal farizeus
Füstbe mentem
Gráciák
Grafit
Halálra zárt szabadság
Heidegger
Hó alatt
Holdhal
Irodalom
Időspirál
Isten a versrovatot viszi
Istenek átka
Jairus kislányához
Kamikáze
Katonák
Keress meg
Kései olvasómhoz
Kislány és rózsa
Kétsoros
Korán kelők
Kórterem blues
Kozmoszgyíkok
Kozmoszhal
Láttam hegyeid
Láz
Lázlovak
Légből font szíj
Légszomj
Lord Byron imája
Lót fut
Lucrezia Borgia
Magyarország szűk
Mantra
Mária-ablak
Mátra
Megölte valaki magát, az hozta ezt a rút időt
Metaphyisica astrologia
Monoton
Múmia
Naphimnusz
Napkorong
Napraforgó
Nem lehetetlen
Nevermore
Néma gyereknek
Nyári kert
Nyári színek
Október
Ölelés
Örvény
Ontológia
Őszi bánat ez
Papírhajók
Panoptikum
Pillanatfelvétel
Pillanatragasztó
Pince
Posztmodern
Részegesek
Részeges kamasz
Rimbaud
Röpteti és kikacagja
Rubinláng
Rubinpirosat visz a nyárba
Semminek támasztott létra
Symphonia
Szélkutya
Szentek
Szilveszteri gótika
Szilveszter éjjelén esett a hó
Szoba
Szomorú vasárnap
Tájkép apával
Talpnyomom olvad
Tátikák
Tavasz
Téli tó
Teológia
Tölgyek
Tükör
Tükörfolyosó
Tükörtó
Vér
Vérkutya
Versek az interneten
Zörögj a régi ablakon
Virradat
Esszék
Tükörkrisztus
Kassák Lajos kérdése
"Krisztus és Csöre" - Keresztény megfontolások Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényének újraolvasásához
Néhány gondolat a katolikus irodalomról
Georges Bernanos és a Sátán
Somlyó Zoltán dohányfüstben és parfőmillatban
Somlyó Zoltán Budapestje
Csendes megjegyzések szűkszavú szentekről és költőkről
Dosztojevszkij etikai problémaérzékenységéről a Karamazov testvérek olvasása közben
Egy csésze forró tea és egy Czóbel Minka kötet
Sátános költő volt Baudelaire?
Széljegyzet Paul Verlaine vallásos verseihez
A népi vallásosság nyomai Váci Mihály költészetében
Dosztojevszkij és a pravoszláv egyházi szertartások
Robert Burns "italos" verseiről
Márványlapra vésett mulandóság Berzsenyi Dániel költészetében
Nemes Nagy Ágnes Budapestje
Előszó
Bozók Ferenc költő, esszéista és szerzetes. Verseinek hangja, légköre,
esszéinek tematikája nem fakad a szerzetesi létből, mert hite és papi élete
láthatatlan, mély forrásként táplálja lírai személyiségének élményeit,
gondolkodásának, képzeletének teremtő ösztönét. Verseiben Weöres Sándor,
vagy Áprily Lajos játékosságát, természetesen üde könnyedségét fedezzük
fel, a groteszk, a mai köznapi lét szinte zsurnalisztikus lírába
szólításával. Néha nagy elődök ismert verseinek írja meg parafrázisát,
némileg torzítva, ironikusan csengő rímekkel, zakatolóan szökdöső
daktilusokkal téve zeneivé, játékosan és frivolan dalszerűvé a formát. A
filozófikus hang is kamaszos lendületű és friss nála, szemérmesen rejtve a
szív, a lélek áhítatát, fohászait. Nem méltatom e költő verseit, nem vagyok
kritikus, inkább idősebb költőként jó barát, aki szeretettel ajánlja az
olvasók figyelmébe Bozók Ferenc költészetének néha fanyar, mégis üdítő,
egyre ízesebb gyümölcseit.
Czigány György