CÍMLAP
Kiss Károly
A közúti és vasúti közlekedés optimális árazása és társadalmi mérlege
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Bevezetés
2.1.1. A közlekedés makrogazdasági hatásai
2.1.1.1 Milyen tételeket mérlegeljünk?
2.1.1.2 Mérhetők-e a tovagyűrűző hatások?
2.1.1.3 Közlekedés és gazdasági növekedés, hatékonyság-javulás
2.1.2. Negatív externáliák
2.1.2.1 A delfti Handbook
2.1.2.2 Az INFRAS-IWW tanulmány
2.1.2.3 Journal of Transportation and Statistics (amerikai adatok)
2.1.2.4 Közúti és vasúti negatív externáliák
2.1.3. A közlekedés hasznai; vannak-e pozitív externáliák?
2.1.3.1 A közlekedési hasznok fajtái
2.1.3.2 A fogyasztói többlet
2.1.3.3 Az externális hasznok jellege
2.1.4. Példák a nemzetközi szakirodalomból
2.1.4.1 Egy amerikai környezetvédelmi szervezet számításai
2.1.4.2 Szakirodalmi megállapítások
2.1.6. Egyéb tételek
2.1.7. A közúti hálózatok gazdasági hasznának elemzése
2.1.8. Az infrastrukturális beruházások esetén alkalmazott költség-haszon elemzés (CBA)
Összegzés: a közúti és vasúti közlekedés költségei és hasznai
Irodalomjegyzék
Ismertető
Mit ad a társadalom a közúti és vasúti közlekedésnek és mit kap tőle?
Melyik oldalra billen a mérleg? A kérdésnek súlyos gazdaságpolitikai
következményei vannak. Ahhoz, hogy a szűkösen rendelkezésre álló
forrásokat a társadalom szempontjából a lehető legjobban használjuk
fel, elengedhetetlen megvizsgálnunk, mennyit fordít az állam a
közlekedésre, mekkora bevétele származik belőle, milyen mértékűek a
közlekedés okozta környezeti és egészségi károk, továbbá milyen egyéb
tényezők (például adócsalás) torzítják a piaci versenyt. Vajon van-e a
közúti és vasúti közlekedésnek olyan haszna, amiért az államnak külön
támogatnia kellene, vagy pedig minden költségét a használóiknak
kellene megfizetniük?
Forrás: http://levego.hu