E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 181. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A protestantizmus azonban nemcsak teológiai illetve tudati értelemben és immár nemcsak a szekularizáción keresztül modernizál. Bármelyik elméletet nézzük a protestantizmus és a polgárosodás kapcsolatáról: ezek pusztán abban különböznek egymástól, hogy mást tekintenek oknak és mást okozatnak: abban tökéletes egyetértés mutatkozik, hogy a kettő között összefüggés van, hogy a protestantizmus Európában - legalábbis a 16-17 században - abban az értelemben is a modernizáció aktora, hogy a modernizáció élén járó polgárságnak a vallása. (Lendvai 1986)
	Teljesen új jelenség - és itt ismét ne mélyedjünk el abban, hogy a protestáns bibliaolvasási igény által kiváltott tömeges alfabetizáció generálja a polgárosodást, vagy a polgári társadalom alfabetizációs igénye „rendel magához” éppen egy olyan vallást, mely a mindennapi egyéni bibliaolvasáson alapul - a tömeges alfabetizá- ció. A protestáns iskolarendszerben - szerte Európában - korábban elképzelhetetlen arányban tanulnak olvasni. (A modernizáció minden definíciójában szerepel az ír- ni-olvasni tudás elterjedése a társadalomban.) Az alfabetizációs igény óriási keresletet teremt az írni-olvasni tanításra alkalmas egyének képzésére - ez az egész iskolarendszerre kihat - elhelyezkedési lehetőséget teremt az iskolát be nem fejezett, az iskolából valamely okból kivált diákok tömegei számára.
	A népesség általános alfabetizációja - az iskolázás legújabb kori inflációjával azonos logika alapján - szükségessé teszi, hogy a felsőbb társadalmi csoportok emeljék iskolázottságukat, a normatív különbségek fenntartása végett: ettől válik általánossá a felsőbb csoportokban az igény, hogy akkor is iskoláztassák a gyerekeket, ha azok semmivel sem polgáribb életet fognak élni, mint szüleik.
	A protestáns felekezetek számának növekedése éppolyan intellektuális kihívást jelentett, mint a katolikus megújulás ellentámadása: ez állandó intenzív egyetemi intellektuális életet tesz szükségessé protestáns körökben. A protestantizmus kihívása a katolicizmusban is óriási iskolázási mozgást indított el. A tridenti zsinat kétféle határozata: a papképzés reformja és a plébániai iskolák szerveztetése közül a második az iskolázási expanzió egyik alapelemévé válik. A jezsuita Ratio Studio- rum (1588) először teremt egyfajta világtantervet: a nemzetközi jezsuita oktatási rendszer korlátlan átjárhatósága is a modernizáció egyik alapeleme.
	Az iskolák tananyaga a reformáció ellenére nem sokat változik - e vonatkozásban nem beszélhetünk polgárosodásról, vagy modernizációról. Az iskolák módszerei és szemlélete azonban határozottan átalakultak. A Ratke (1571-1635) nevéhez kötődő - 1612- re elkészült - oktatásügyi tervezet, végül is nem lett ugyan német birodalmi törvény, de a német államok jó része külön-külön elfogadta, illetve bevezette annak elemeit. Ratke és tanítványi köre által készített módszertani útmutatók és tankönyvek az empirizmus alapján a tapasztalatból indultak, az egyesből az általános felé haladtak - szembefordulva a skolasztika tanítási módszereivel és szemléletével. (Fináczy 1927)