E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 256. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Ebből a vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy bár a 18-20 században az egyházak a modernizáló állammal ellentétes oldalon állottak, e szerepük az oktatástörténeti folyamat egésze szempontjából közel sem egyértelmű.
	23
	Először is az állami modernizációs kísérletekből - hosszú távon - annyi valósult meg, amennyit a modernizációt ellenző erőkkel való kompromisszum megengedett.
	Példának okáért Mária Terézia és II. József felvilágosult modernizációs lépései - közhelyszerűen - meghatározó jelentőségűek a modern magyar társadalom és oktatás kialakulásában: hosszú távon ezek közül a lépések közül azonban csak azok hatottak, melyek szervesültek vagy az 1790-1792-s országgyűlés által végzett munkálatokban, az új magyar rendi alkotmányban, vagy éppen - a modernizációs szempontból 1777-hez képest visszalépést jelentő - 1806-os Ratio Educationis révén.
	Másfelől pedig az állami modernizáció közel sem mindig a „haladás” egyértelmű vonalába esett - így az azzal szembenállók „elitélése” (ha valaki történészből bíróvá akarná is átképezni magát) is értelmetlen. Az 1850-s évek kétségtelenül modernizációs (szaktárgyi rendszer, érettségi stb.) lépései felvilágosulatlan eszmeiség terjesztésével jártak együtt: az avval szembeszálló protestáns iskolák objektíve, nemcsak - ahogy ők gondolták - a germanizációval és a katolizációval, vagy - ahogy az eddigiekből következik - a modernizációval álltak szemben, hanem ezzel a felvilágosulatlan szellemmel is.