E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 271. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Rápillantva az 1989 utáni magyarországi helyzetre: a magyar történelmi egyházak nem ezen az úton indultak el. Nem annyira a hátrányos helyzetűek számára szerveztek iskolákat - inkább az elitképzést tűzték ki célul. (Egyház és 1992) A hittan deklarált és a hittankönyvek eddigi elemzéseiből kitűnő funkciói között is mintha igen gyenge lenne a fenti „vonal” (A gyerekeknek 1991) - erősebb a társadalom erkölcsi állapotainak átalakítására való igény.
	Megítélésünk szerint nem az újjáéledt egyházi aktivitás az oka általában a rendszerváltás óta elmúlt időszak világnézet-politikai konfliktusainak - hanem speciálisan ez a szerepfelfogás (legyenek ennek megfogalmazói akár egyháziak akár politikusok)
	A hátrányos helyzetűek között tevékenykedő egyházias és nem egyházias szervezetek együttműködése viszont azt a meggyőződésemet erősíti, hogy bőven lenne lehetőség - az „e célcsoportban” végzett oktatási és szociális tevékenység szélesítésére - nemcsak, hogy nem ütközve a modern értékekkel, és a modern, szekularizált rétegekkel, de a modernizáció áramába illeszkedve. A hittanoktatás - európai módszereket követve és tananyagokat fordítva - segíthet a magyar társadalmat átfogó gyűlöletrendszer csökkentésében - szövetségese lehet az ugyanezzel foglalkozó szekularizált és modern erőknek.
	Nem tudom - nincsenek erről egyház-szociológiai felméréseim - hogy az egyes egyházakon belül milyen súlyú csoportok érdekeltek az utóbb leírt szerep megformálásában. Lehet, hogy sosem jutnak többségre: ez esetben az egyházak a magyar oktatáspolitikában folytonos küzdelemben állnak majd a szekularizált erőkkel. Az Európában már domináns szerepfelfogás meghatározóvá válása esetén viszont nem pozícióharc, hanem munkamegosztás alakulhat ki: együttműködés egy modernizált és „posztmodernizálódó” társadalomban.
	Irodalomjegyzék