E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 356. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A tananyag egyik meghatározó részét képező egyházi ünnepeket sem pusztán az egyházi megfontolások determinálják, pl. Endre király által elrendelt Szent Péter ünnep a pápaság-császárság világküzdelmében elfoglalt hely dokumentálására szolgál (Győrffy 1984:855). A tanulandó dolgok között mindig kitüntetett hely illette meg a Szent Istvánról szóló ismereteket, azokat, melyeket döntően állami szolgálatban álló történészek alakítottak ki. (Mészáros 1981:47) A már hanyatlásnak indult veszprémi káptalani iskola 1276-os újjászervezésének nyíltan megfogalmazott oka a királyi oklevél szerint, hogy az ország jogát (tehát nem egyházjogot) őrizzék és oktassák. (Mészáros 1981:55)
	A szerzetesrendek és a világi papság közötti harcba - ami az egyes iskolákkal kapcsolatos személyi politikát és tananyagot egyaránt meghatározta - az állam könnyedén beavatkozhatott, példa erre, hogy a világi hierarchiában kisebbségben lévő cölibátus hivőket a somogyvári apátság alapításával, külső erők bevonásával erősítette meg 1091-ben. (Karácsonyi 1985:20)
	Nem szabad persze elhallgatnunk, hogy az állami beavatkozással egyidejűleg az egyházi iskolarendszer nemzetközi normáit az egyetemes zsinatok szabályozták.
	Az 1179-es lateráni zsinat a tanítók fizetését a püspökség feladatává tette, az oktatást viszont ingyenessé a szegények számára. Az 1215-ös lateráni zsinat viszont ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a püspök és a káptalan azért is felelős, hogy más templomok tanítói is fizetést kapjanak. Az iskola vezetője ettől kezdve a káptalan olvasó- kanonokja volt, közreműködött az éneklőkanonok. Ezzel relatíve standardizálódtak a tanítók képzettségére, és az iskolarendszer finanszírozására vonatkozó szabályok. Az ellenőrzés pedig felügyelői látogatásokkal folyt. (Mészáros 1988:15-17)
	Ezeket a döntéseket azonban nemzeti szinten is kellett legitimálni ezt szolgálta az 1309-es budai zsinat, amely időpontből jól érzékelhető a centrum és periféria közötti fáziseltolódás. (S nyilván az sem véletlen, hogy erre a budai zsinatra már az Árpád-ház kihalása után és a pápa által támogatott Anjou dinasztia idején kerül sor.) Fontos tény - zsinati határozat ide/pápai döntés oda - hogy a tanítók és tanulók rekrutációja nem folyhatott szabadon: a szolgák taníttatásához meg kellett szerezni a földesúr előzetes engedélyét. (Mészáros 1988:21)