E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 396. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A fenti elemzésből, ti. hogy az olvasókanonoki, éneklőkanonoki helyek betöltésében ilyen óriási szerepe van az államnak, illetve a világi politikai kapcsolatoknak azt mutatja, hogy Magyarországon ezekben az évszázadokban is beszélhetünk állami oktatáspolitikáról, illetve, hogy mindaz, amit az egyházi oktatásról tudunk, jelentős mértékben állami döntések eredményeképpen alakul ki.
	***
	37
	Mindezek az elemek (melyeknek számát más középkortörténeti elemzések újra- olvasásával nyilván szaporítani lehet) azt jelzik, hogy az az állítás, hogy a középkori oktatás az egyház szolgálatában, illetve vezetése alatt állott, Magyarországra lényegesen kevésbé igaz, mint Nyugat-Európára. Először is az egyházon keresztül - a korai időszakban személyi döntések, az iskolaalapítók kiválasztása, az egyházi feladatok és területhatárok állami kijelölése révén - a központi állam fejti ki a maga tanügyigazgató tevékenységét. A későbbiekben a társadalom strukturálódása, az iskolában - a tananyagban, a tanítók alkalmazásában stb. - érdekelt szereplők számának megnövekedése oda vezet, hogy ők maguk is gyakorolni kezdik az iskolaigazgatással és felügyelettel kapcsolatos jogosítványokat. Ám ezek az új elemek sem csökkentik az állam hatalmát, hanem (innen nézve is) áttételessé teszik azt. Az oktatást ténylegesen irányító egyházi középfunkcionáriusok jogilag és szociológiailag is igazolható függése az államtól pedig a „tisztán egyházi” célokat szolgáló oktatás állami befolyásolását tette lehetővé.
	Befejezésül - az előző tanulmányhoz utalva az olvasót - szeretnénk hangsúlyozni, hogy a protestantizmus magyarországi terjedése sem olyan mértékig jelent „tár- sadalmasodást”, mint Nyugat-Európában. A magyar protestantizmus születése és különösen megszilárdulása nem a magyarországi polgárosodottsággal áll összefüggésben, hanem a világpolitikai helyzettel. Az erdélyi fejedelmi hivatalok és magyar királyi hivatalok egyház és oktatáspolitikája óriási fontossággal rendelkezik a magyar oktatási helyzet befolyásolásában, sokkal nagyobbal, mint a helyi társadalom igényei és kívánságai, illetve az egyházak belső fejlődésének törvényszerűségei.