E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 536. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Hóman Bálint - igaz már csak második miniszteri ciklusában (1938-1942), amikor már nem Gömbös személyes barátjaként, hanem egy nagy jobboldali tömörülés vezéreként tér vissza a kormányzásba - a parlamentben elvileg is kimondta, hogy a magán illetve társulati iskolák fenntartásával nem ért egyet, további magániskolákat nem fog engedélyezni. (KN 1939/2/665.p.)
	A pedagógiailag alternativ iskolák és a tanügyigazgatás
	Természetesen az iskolai pedagógiai tartalma és iránya jelenti az alternativitás egyik legfontosabb területét. A neveléstörténet-írás egyik legalaposabban megírt történetéhez a reformpedagógiához érkeztünk. Jelen sorok szerzője nem folytatott önálló kutatásokat a reformpedagógia történetéről, így a reformpedagógia tartalmi mozzanatainak megítéléséhez a pedagógiatörténeti szakirodalomhoz kell utalnunk az olvasót. (Németh A. 1996)
	Amennyire alkalmatlannak érezzünk magunkat a reformpedagógia belső tudománytörténetének leírására, s a mozgalomtörténetről is csak alig formálhatunk véleményt, a „mozgalmárok” szakma-ideológiáinak részletes ismerete nélkül, a reformpedagógia és az oktatáspolitika kapcsolatáról megkísérelhetünk véleményt mondani - már csak azért is, mert néhány túlegyszerűsítő megállapítás napjainkig él a köztudatban.
	A köztudat szerint a reformpedagógia ellenzéki mozgalomként lépett fel a „régi iskola” réges régen uralmon lévő, s álláspontjukból a történelem változása ellenére a legkisebb mértékig sem engedő erőivel szemben.