E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 556. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	- vezetésével Neveléslélektani Kutató Állomás jött létre.
	A Domokosné-féle leánylíceum társadalmi összetétele radikálisan különbözött a leányiskolákétól. Néhány konkrétan megvizsgált 30-as évekbeli első évfolyam kifejezetten elit összetételt jelez, 9% banktisztviselő, 7% ügyvéd, ugyanannyi magas rangú katonatiszt, hasonló számú vállalatigazgató, 2-2% orvos, egyetemi tanár, földbirtokos biztosítottak tandíjfedezetet a 3% árva, s mintegy 1% vidéki, szegény családból származó lány tandíjmentes oktatására, s emellett az egész iskola meglehetősen költséges működtetésére.
	Híres intézmény volt továbbá Nemesné Müller Márta 1915-1943-ig fennálló intézete, a „Családi Iskola”. Ide elemista korú fiúk és lányok jártak. (Nemesné korábban már Brüsszelben is alapított intézetet, erős beágyazottságát a nemzetközi mozgalomba mutatja, hogy 1925-ben a mozgalom világtanácsának tagja lett. A mozgalom magyar lapja „A Jövő Útjain” címmel 1926-tól jelent meg Nemesné és
	58
	- az egykor Ady környezetéhez tartozó) Baloghy Mária szerkesztésében. „A Családi Iskola a „szokásos” nevelés-oktatás keretei között igyekezett megvalósítani a gyermektanulmány elveit, az „új nevelés” módszereit.” - írja Németh András neveléstörténeti szintézisében. A kortársak közül Imre Sándor professzor is „fontolva haladónak” nevezte az iskolát.