|
E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 646. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben |
Mindemögött a finanszírozás nagyságrendi különbsége áll. Az állami intézetekben mindössze 505 korona esett egy fiúra, a felekezetiekben pedig 218. Az utóbbi összeg alacsonysága nem a bérekre hat elsősorban. A szerzetesek, apácák „olcsóbbak” ugyan, de a protestáns intézményekben is csak 280-290 pengő jut egy tanulóra. A tanárok számában nem volt jelentős különbség, s e tanárok nagyjából ugyannyiba kerülhettek. (A felekezeti és állami intézmények bértábláit összehangolták) A legfontosabb következmény tehát az intézmények dologi ellátásának különbözősége. (MSÉ 1901:333) |
|
70 |
|
|
Karády Viktor a felekezeti elemi iskolák könyvtárhelyzetét hasonlítja össze egy tanulmányában. Egyedül a zsidó iskolákra jellemző, hogy több a könyv, mint a tanuló (92 tanulóra 100 könyv jut) az unitárius iskolákban éppen annyi könyv van, mint ahány tanuló, az evangélikusoknál 173, a reformátusoknál 489, a római katolikusoknál 595, görögkeletieknél 807 tanulóra jut 100-100 könyv. Az egy könyvtárra eső iskolák száma a zsidóknál a legalacsonyabb (2,1) ezt az unitáriusok és evangélikusok követik, hogy a sor a reformátusokkal (5,8) és a római katolikusokkal (7,2) folytatódjék és a görögkeletiekkel (10,9) záruljon. (Tulajdonképpen a görögkatolikusok helyzete a legrosszabb, de ott a görögkeletiekhez képest is olyan gyenge eredmények szerepelnek, hogy annak további megvizsgálását szükségesnek tartjuk.) Az iskolai könyvtárak léte és a könyvek mennyisége tehát nagyjából követi a nagyobb felekezetek alfabetizációs erősorrendjét, de az arányok önmagukban is magyarázandók még. (Karády 2002) |
|
|
Szélesebb értelemben az iskolai egyenruha szintén taneszköz. A „tan” amit közvetítenek vele, persze elsősorban nem tantárgyspecifikus információ, hanem „nevelési” tartalom. |