E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1406. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A DIPLOMÁS SZÜLŐK
	A Mónus-adatbázis - a diplomás apák alacsony elemszáma miatt - nem alkalmas a felsőbb társadalmi-iskolázottsági csoporthoz tartozó apák elemzésére. A tanulmányunk elején leírt úgynevezett „Doktori adatbázis” azonban igen. (MIA2)
	Az egyetemet végzett apák akkori szekularizációjára jellemző az is, hogy gyermekük több évtized után, milyen módon jellemzi a gyermekkori család osztályhelyzetét. A családot polgárnak nevezők kétharmada, értelmiséginek nevezők fele, a nemesnek-birtokosnak nevezők harmada s a tisztviselőnek nevezők negyede adott számot apja szekularizált magatartásáról. A tisztviselők közel kétharmada egyhá- ziasként viselkedett, a többi társadalmi csoportnak viszont csak harmada.
	A közigazgatásban dolgozó diplomások kevesebb mint harmada, a tanárok kétötöde, az orvosok fele, a mérnökök több mint háromötöde szekularizált. A másik oldalon is beáll a sorrend, hiszen a jogászok majd fele, az orvosok és tanárok harmada, a mérnökök negyede egyházias. Tulajdonképpen az 1945 előttről „örökölt” szekularitási sorrend állt elő. A látványos különbség a MIA1 és MIA2 között, hogy az elsőben, a közigazgatásban, a másodikban, a közoktatásban dolgozó értelmiségi apák szekularizáltabbak. Vélhetőleg a MIA1 mutatja a társadalmi átlagot, a MIA2 pedig mind a tisztviselő, mind a pedagógus csoportok felsőbb részét. Vélhetően tehát a tanító, vagy polgári iskolai tanár apák - középiskolai tanároknál magasabb - vallásossága az oka a különbségnek.
	A diplomás férfiak között azok inkább szekularizáltak, akik munkáscsaládokból jöttek.