E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 241. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	21
	A magyarországi egyházak a polgári Magyarországon is a modernizáció ellenzékében foglaltak helyet - az oktatás modernizációjának szinte minden kérdésében. Csak emlékeztetőül: az elemi oktatás ingyenességének Eötvös-féle elképzelésével 1848-ban és 1868-ben is szembehelyezkedtek. A közös iskolák létrehozását sérelmezték. A felekezeti iskolák számára megállapítandó létszámnormáknak, a képzettségi feltételeknek - amilyen mértékig tehették, ellenálltak. A középiskolai törvény többször megújuló vitájában az egységes szabályozást végül sikeresen meghiúsították. Parlamenten kívüli és belüli eszközökkel akadályozták a modern iskolatípusok
	- pl. reáliskolák, felsőkereskedelmi iskolák - egyenjogúsítását. Ragaszkodtak - a modern ismereteket kiszorító - ógörög jelenlétéhez, majd a latin magas óraszámarányához. (Kelemen 1994)
	Ez az egyházak viszonya az oktatáspolitika egészéhez, igen differenciálatlanul, hiszen a román és szerb ortodox egyház állt több ügyben szemben a liberális kormányzattal, mint a „magyar” vezetésű egyházak, a katolikusok sokkal több kérdésben, mint a protestánsok. (Az izraelita egyház szakadása - egyesülése - emancipációja nagyságrendekkel volt fontosabb kérdés, mint oktatáspolitikai véleménye, ezért nem foglalkozunk vele. Egy nem oktatáspolitikai szempontú cikkben tehetnénk, hiszen a német típusú vallásreform-törekvések a század első felében, illetve a sajátosan magyarországi találmány a neológia - kivétel nélkül a zsidóság modern társadalomba való integrációját könnyítették meg.)
	Az egyházak szembenállását az oktatáspolitikai modernizációval eltérő motívumok hajtották. Az ortodox egyházak vezetőinek tudatában jelen volt a nemzetiségi érdekek védelme - ezt a történészek jó része ma is elfogadja. (Ellenvéleményünket, mely szerint a nemzetiségi egyének objektív érdekeit az állami oktatáspolitika és nem „saját” egyházaik szolgálták másutt fejtjük majd ki e kötetben.)