E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 246. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A katolikusok szembeállását az - oktatáspolitikán kívüli okokból fellángoló vagy elcsituló - kultúrharc, vallás és tanulmányi alap vita, katolikus autonómia vita befolyásolta.
	Joggal kérdezhető, mi a helyzet az egyes egyházak belső megosztottságával.
	Voltak - nem is kis számban - liberális katolikusok. A katolikus autonómiamozgalmak - e mozgalom többek közt éppen az iskolaügyeket kívánta püspöki joghatóság alól a világi katolikus társadalom választott képviselőinek alávetni - kudarca azonban lehetetlenné tette, hogy ezek az erők az egyházon belül önálló nyomáscsoporttá szerveződjenek. (Még nem történt meg azon szerzetestanárok összeszám- lálása, akik éppen ennek kapcsán léptek ki rendjükből és vállaltak állást állami, fővárosi, protestáns iskolákban. (Salacz 1974)
	22
	A protestáns egyházak iskolaügyi körei a liberális államhoz illeszkedtek - pl. a református tanárok szembeszálltak a kötelező középiskolai imára vonatkozó egyházi rendelettel. A liberális magyar jogállam alapvető értékeit azonban úgy is el lehetett fogadni, hogy pl. a „görögpótló” bevezetésében valaki ne értsen egyet az oktatási kormányzattal. (Mindazonáltal olyan protestáns oktatáspolitikusokat is ismerünk, akik közreműködtek az egységes középiskola megteremtését célzó munkálatokban, a kilencvenes években - és mégis feljebb léptek egyházuk ranglétráján.)