E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 251. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben

Az egyházak által alkotott tantervek, általuk elfogadott tankönyvek modernizációs helyének megítéléséhez ma még keveset tudunk. Felületes áttekintés után úgy tűnik, az egyházak népiskolai tantervei által kínált ismeretkör kevésbé modern, mint az állami tantervé, s még kevésbé, mint a fővárosié. (Felekezeti 1991)

A húszas-harmincas évek folyamán az egyházak a latinos-görögös középiskola fenntartása mellett érveltek: az 1924 és 1934 között fennálló ilyen típusú iskolák nagy része egyházi volt. A kivételes jelenségek közé sorolhatjuk, hogy a katolikus egyház francia, a református angol középiskolát hozott létre a két világháború között. (Nagy 1993)

Amit eddig áttekintettünk az az egyházi vezetés, az egyházi iskolákban alkalmazott tanárság és tanítóság oktatáspolitikai súlyú általános megnyilvánulásai voltak. Még körvonalaiban sem tudjuk megbecsülni, hogy maguk az egyházak által fenntartott iskolák milyen mértékben fejtettek ki modernizációs hatást (relatíve modernizációellenes tantervük ellenére) - ezt egyes iskolatörténetek egységes szempontú feldolgozásával közelíthetnénk meg - ilyen típusú kutatások ma nem folynak.

Az általános iskola 1945-ös megteremtését - minden ma divatos fanyalgás ellenére - alapvető modernizációs lépésnek tartom. (Illeszkedés a hosszabb ideig tartó közös iskolázás európai tendenciájához, a kisiparosság, munkásság és parasztság közötti rendies osztóvonalak csökkentése stb.) Az egyházakat ez annyiból érintette, hogy a kistelepüléseken külön - külön működő protestáns-katolikus iskolák összevonása a megvalósítás feltétele volt. E kérdésekben a történelmi egyházak - részben már előre érezve egy nemcsak következményeiben, de céljaiban is egyházellenes kurzus közeledtét - nem mutattak kompromisszumkészséget. (Dokumentumok 1979)

Az 1948-as iskolaállamosítás - még ha az oktatás szekularizációja általában modernizációs lépésnek tekintendő is - nem illeszthető a magyar oktatást egyértelműen modernizáló lépések sorába. Nem illeszthető, de nem azért, amiért általában viszolyogni illik tőle (tehát totális mértéke és politikai diktatúrába hajló előkészítése és megvalósítása miatt), attól még lehetett volna egyértelműen modernizációs, hanem mert - 1950-re már deklaráltan felvállaltan - az iskola életének erőteljes ideologizálásával kapcsolódott össze. Az ideológia-központúság pedig - szemben például az ismeretközpontúsággal, vagy a személyiségközpontúsággal - tipikusan modernizációellenes elem.