E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 266. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Beszélhetünk-e napjaink Európájában modernizációról, s van-e köze ehhez az egyházaknak?
	Modernizációs sajátosságként - most már a szekularizáció dominánssá válása, a kötöttségek összeomlása, a totális urbanizálódás után - új sajátosságokat kell számba vennünk.
	Talán elfogadható az állítás, hogy a modernizáció korai szakaszához az alkotmányos jogok első generációját rendelhetjük hozzá (szólás, sajtó, lelkiismereti és vallásszabadság stb.). A modernizáció 20. századi szakaszában ehhez zárkóztak fel második generációs (zömében szociális) jogok, s napjainkban a posztmodernitás legalapvetőbb értékei pl. a kisebbségek iránti mindennapi (nem pusztán jogi, hanem szervesült) tolerancia, vagy éppen a környezeti értékek védelme épülnek be harmadik generációként az alkotmányos jogok közé.
	24
	A jogok első csoportjával (a modernizáció első etapjával) kapcsolatos egyházi tevékenységek napjainkban is zömében a modernizáció ellenpólusán foglalnak helyet. A korlátlan sajtó és szólásszabadság kérdésében - leszámítva persze a diktatúrákat, ahol az egyházak saját nézeteik hirdetése érdekében is követelik a szólás és sajtószabadságot - az egyházak gyakran a korlátozók oldalán állnak, a korlátlan lelkiismereti és vallásszabadság, az állam és egyház szétválasztása, az állami intézmények semlegessége helyett az egyházak általában szívesebben látják a koordinációs - partneri viszonyt.