|
E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 271. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben |
Ha a modernizáció továbbfejlődését vizsgáljuk (azaz az alkotmányos jogok második - harmadik generációját tekintjük) az európai kereszt(y)én(y) egyházak a modernizáció élvonalában haladnak. A leszakadt társadalmi csoportok felkarolása, a kábítószeresek, alkoholisták visszahozása a társadalomba - az egyházak tevékenységének egyik fő profilja Nyugat - Európában. Az egyházi iskolák és kollégiumok nagyobbik része ma erre és nem elitoktatásra szerveződik. (Lukács: 1992) A nyugat-európai hitoktatás - a nagyegyházak által előírt - alapfeladatai közé tartozik a kisebbségek védelmére, az antiszemitizmus elutasítására, a természet védelmére, a toleranciára nevelés. (Vályi 1984) Mindez pedig modernizációs, sőt „posztmodernizációs” funkció. |
|
*** |
|
|
Rápillantva az 1989 utáni magyarországi helyzetre: a magyar történelmi egyházak nem ezen az úton indultak el. Nem annyira a hátrányos helyzetűek számára szerveztek iskolákat - inkább az elitképzést tűzték ki célul. (Egyház és 1992) A hittan deklarált és a hittankönyvek eddigi elemzéseiből kitűnő funkciói között is mintha igen gyenge lenne a fenti „vonal” (A gyerekeknek 1991) - erősebb a társadalom erkölcsi állapotainak átalakítására való igény. |
|
|
Megítélésünk szerint nem az újjáéledt egyházi aktivitás az oka általában a rendszerváltás óta elmúlt időszak világnézet-politikai konfliktusainak - hanem speciálisan ez a szerepfelfogás (legyenek ennek megfogalmazói akár egyháziak akár politikusok) |
|