E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 316. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Tomka Miklós: Referátum. In Janus különszám: „Modernizáció” 1988. téli füzet.
	Vályi Nagy Ervin: Nyugati teológiai irányzatok századunkban, Budapest, 1984, Református Zsinati Iroda.
	I.2. EGY ISMERETLEN SZEREPLŐ
	Az állami oktatáspolitika kezdeteit Magyarországon hagyományosan a 18. századra teszik, az abszolutizmushoz illetve a felvilágosult abszolutizmushoz kötik. A történetszociológiai megközelítés ez alkalommal abban segít, hogy az állam felvilágosult abszolutizmus előtti - sokak előtt teljesen ismeretlen - szerepéről alkothassunk egy narratívát.
	Nemcsak a könyveknek, a cikkeknek is megvan a maguk sorsa. Ez például úgy született, hogy miután megjelent az „Egyház és modernizáció” cikk az Új Pedagógiai Szemlében (Nagy 1996), tanítványaim kérdőre vontak, miért van abban olyan kevés szó a magyar középkorról, s különösen, hol marad az az érvelés, amit a magyar állam speciális, a nyugati államoktól különböző szerepével kapcsolatban elő szoktam adni. Így legjobb meggyőződésem (miszerint én valójában 19. és 20. századi oktatástörténettel foglalkozom, másban kontár vagyok) ellenére, nem középkortörténészként, de neveléstörténet-oktatóként, önálló kutatásokra nem támaszkodva, de sok mindent végiggondolva cikké formáltam egyik erről szóló előadásomat. Nem hiszem, hogy az oktatás középkori történetében jártasaknak újat mondok majd, de remélem, segítek azoknak, akik (hozzám hasonlóan) rákényszerülnek, hogy másfél (vagy legfeljebb kétszer másfél) órában számot adjanak hallgatóiknak neveléstörténetünk első fél évezredéről.[3]

---