E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 331. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Az állam eszközei
	Alapfeltevésünk szerint az egyház tevékenységére gyakorolt állami befolyás nem csupán az egyháznak, mint politikai és hatalmi tényezőnek a befolyásolása (e jelenséget ugyanis az egymással egyébként szembenálló koncepciók, Szűcs Jenőé vagy Gerics Józsefé is elismerik) hanem azoknak az „ágazatoknak” az áttételes igazgatása, felügyelete is, melyeket az egyház ebben az időszakban ellátott. (Gerics 1995, Szűcs 1988)
	Az állam „oktatáspolitikája”-nak értelmezéséhez számba kell vennünk, hogy a modern (mondjuk 18 századi) szempontok (pl. hasznos, mert szakképzett állampolgár nevelése) csak igen óvatosan alkalmazhatók a középkori motivációk között. De mint látni fogjuk valamennyire mégiscsak alkalmazhatók, hiszen a mezőgazdasági termelés növelése a mezőgazdasági kultúra terjesztése Magyarországon sokkal inkább állami ügy, mint Nyugaton. Az állami oktatáspolitika modern funkciói közül nincs pl. szükség a tömegek politikai szocializációjára, legalábbis az istentiszteletek szocializáló hatását meghaladó mértékű nevelésére. De az istentiszteleteket tartó papok képzése - és a kor egyes áramlatai közötti választás, ti. hogy milyen szellemben történjék a képzésük - már állami ügy.
	Nyilvánvaló az állam érdekeltsége az értelmiségképző funkciók kapcsán, hiszen iskolai oktatás mindenekelőtt a középrétegekbe való bekerüléssel kapcsolatban, az állami és egyházi feladatok ellátásával kapcsolatban képzett szakembereket.
	A középkorra vonatkozóan tanügyigazgatáson, állami tanügyigazgatáson tehát azt érthetjük, hogy