|
E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 461. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben |
44 |
|
E szóhasználati különbségre (még akkor is, ha nem akarjuk felhasználni a ma- gánoktatás/felekezeti oktatás konkrét magyarországi történetét) kétféle magyarázat adódik. Az egyik alkotmányjogi természetű: az egyház és állam éles elválasztottságán alapuló amerikai oktatáspolitikában semmi sem indokolja, hogy a különféle nem állami fenntartók között különbséget tegyen a nyelv, illetve az oktatáspolitikus. Ebben az értelemben tehát a magánoktatás és az egyházi oktatás kettéválása kontinensünkön „történeti maradvány” - egy olyan kor (a 18. század előtti világ) maradványa, melyre az amerikai oktatáspolitikának - természetesen - nem kell reflektálnia. |
|
|
Lehetséges azonban az egyházi és magánoktatás szervezetszociológiai, tipológiai kettéválasztása is - szintén történeti alapon. Az egyházi iskola egyik legfontosabb jellemzője, hogy fenntartója (a katolikus, református, evangélikus stb. egyház) természetesen az iskola nélkül is létezik, az iskolafenntartás csak az egyik egyházi funkció alfunkciójának tekinthető. (Az egyházak szervezetszociológiájáról szóló leírások általában a tanítást tekintik az egyház egyik funkciójának, melynek legtipikusabb formája a hitoktatás, s csak az egyházak elhanyagolható kisebbségére jellemző, az egyháztagok történetileg csökkenő százalékát érintő formája a felekezeti iskolafenntartás - tehát ez az egyik alfunkció.) |
|
|
Ezzel szemben a magánoktatási intézmény „fenntartója” - pl. az iskolaegyesület - a magánoktatási intézmény nélkül gyakran nem létezne. (Ez alól persze vannak kivételek: pl. gyárak, nőegyesületek stb.) |