E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 496. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	- Azokból, akiknek „egészségi állapota nem megfelelő”. Az egészségügyi okoknál fogva magántanulónak nyilvánítottak egy része nyilván valóban beteges volt, illetve korabeli gyakori megfogalmazás szerint „idegállapota” nem tette lehetővé a folyamatos koncentrációt és fegyelmet, másrészük esetében pedig az iskolákban gyakori járványokra tekintettel „megelőző lépést” javasol a család, illetve a családi orvos.
	- Olyanok is vannak, akiknek „életkora nem megfelelő”. Néhány évnyi „szórást” elvisel a tanuló is, az iskola is - a tanuló és az iskola érdekeit egyaránt sérti azonban, ha húszévesen kell elemisták között, vagy huszonöt-harminc évesen középiskolások között üldögélnie.
	- Számos példát tudunk, aki fegyelmi okokból vált magántanulóvá. A középiskolából vagy valamilyen mindennapi vétség, vagy - 1919 után - politikai okoknál fogva kizárt diákokat fegyelmi ítéletük nem feltétlenül tiltotta el a magánúton letehető érettségitől.
	- Végezetül a magántanulók egy része kifejezetten tanulmányi okokból magántanuló. Olyan gyenge teljesítményű gyerek, akinek társadalmi körülményei - középosztálybeli származása - „lehetetlenné” (értsd: családilag, társadalmilag botrányossá) tennék, ha legalább a négy középiskolát nem végezné el, s a család nagy áldozatokra kész azért is, hogy egy elégséges érettségit valamiképpen mégis megkaphasson. A lassabb haladás lehetősége, és az hogy csak pénzkérdés, hogy napi átlagban hány órát foglalkozik vele magántanár - még a leggyengébb képességű, szorgalmú tanulóknak is lehetővé tették, hogy előbb utóbb az osztályvizsga, illetve az érettségi követelményét megüssék. Az iskola - a többi tanuló, a tanügyigazgatás és a tanárok egyaránt - érdekeltek voltak abban, hogy e tanulókat, mint a tanórák menetét zavaró lemaradókat csak az osztályozóvizsgákon lássák viszont. (A helyi társadalmi erőviszonyok között elkerülhetetlen protekció, „kegyelem elégséges”, rendi, etnikai, vagy felekezeti motivációjú kivételezés kevésbé zavarta meg az iskola rendjét, kevésbé vezetett a nem kivételezettek lázongásához, kevésbé kompromittálta az iskolát, ha a szükségképpen zártabb magánvizsgán, mintha tanórán történt.)
	49