E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 536. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A VKM nem találta elégnek a tankerületi főigazgatók megbízhatóságát és határozottságát sem, ezért 1937-ben már külön tanügyi tanácsost-küldött ki a felülvizsgálásukra. (PML TF 72/1937)
	A magánoktatás - mivel magánoktatók tudtak annyira vigyázni magukra, hogy a „nemzetiesség” kritériumát mindig megüssék, radikálisan visszaszorítani nem lehetett - legalábbis ideológiai kritériumokkal. A zsidótörvények az iskolafelügyelet szempontjából is „kapóra jöttek”, s megkezdődhetett - a zsidótörvények által az országos tanári átlagnál négyszer nagyobb arányban érintett - magánoktató gárda lecserélése, a magánoktatás fokozatos felszámolása...
	Hóman Bálint - igaz már csak második miniszteri ciklusában (1938-1942), amikor már nem Gömbös személyes barátjaként, hanem egy nagy jobboldali tömörülés vezéreként tér vissza a kormányzásba - a parlamentben elvileg is kimondta, hogy a magán illetve társulati iskolák fenntartásával nem ért egyet, további magániskolákat nem fog engedélyezni. (KN 1939/2/665.p.)
	A pedagógiailag alternativ iskolák és a tanügyigazgatás
	Természetesen az iskolai pedagógiai tartalma és iránya jelenti az alternativitás egyik legfontosabb területét. A neveléstörténet-írás egyik legalaposabban megírt történetéhez a reformpedagógiához érkeztünk. Jelen sorok szerzője nem folytatott önálló kutatásokat a reformpedagógia történetéről, így a reformpedagógia tartalmi mozzanatainak megítéléséhez a pedagógiatörténeti szakirodalomhoz kell utalnunk az olvasót. (Németh A. 1996)