E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 556. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben

Önálló kutatások nélkül, pusztán utalnánk néhány reformpedagógiai hátterű magyar alternatív iskola - és a magyar állami oktatáspolitika közötti kapcsolatokra. (Megint csak a pedagógiai tartalom bemutatása nélkül.)

E körbe tartozik a Domokos Lászlóné vezetésével 1914-1949 között működő „Új iskola”. Az eredetileg eleminek indult iskola fokozatosan polgárivá s 1929- től leánylíceummá végül leánygimnáziummá nőtte ki magát. Szakmaiságát a Nagy Lászlóhoz fűződő tanítvány-viszony determinálta. Politikai hátterét jellemzi, hogy Domokosné a gyermektanulmányi mozgalom lelkes híve volt, férje ekkor - a tízes években - kapcsolatban állt Jásziékkal. (Ez az úr a háború után azonban az egyik legaktívabb jobboldali szervezetnek, a Baross-szövetségnek lett vezető tisztviselője, s szellemi pályáját a két háború között irredenta röplapok és spiritizmus jellemzik). Domokosné - polgári iskolai képesítésével - maga nem igazgathatta a leánygimnáziumot, így annak élére Halász László került. Egyértelműen ellenzéki intézménynek - külön kutatások nélkül - ekkor sem tekinthetjük, minthogy Halász közben a budapesti tankerületi főigazgatóságon szolgált, ahol 1944-ben (!) főigazgató-helyettes is lett. Ugyanakkor a korabeli pedagógia egyik egyetemi csoportjával is kapcsolatot tartott: az iskolában Imre Sándor műegyetemi pedagógiaprofesszor javaslatára Baranyai Erzsébet - angolszász orientációjú neveléslélektan-szakember

-     vezetésével Neveléslélektani Kutató Állomás jött létre.

A Domokosné-féle leánylíceum társadalmi összetétele radikálisan különbözött a leányiskolákétól. Néhány konkrétan megvizsgált 30-as évekbeli első évfolyam kifejezetten elit összetételt jelez, 9% banktisztviselő, 7% ügyvéd, ugyanannyi magas rangú katonatiszt, hasonló számú vállalatigazgató, 2-2% orvos, egyetemi tanár, földbirtokos biztosítottak tandíjfedezetet a 3% árva, s mintegy 1% vidéki, szegény családból származó lány tandíjmentes oktatására, s emellett az egész iskola meglehetősen költséges működtetésére.

Híres intézmény volt továbbá Nemesné Müller Márta 1915-1943-ig fennálló intézete, a „Családi Iskola”. Ide elemista korú fiúk és lányok jártak. (Nemesné korábban már Brüsszelben is alapított intézetet, erős beágyazottságát a nemzetközi mozgalomba mutatja, hogy 1925-ben a mozgalom világtanácsának tagja lett. A mozgalom magyar lapja „A Jövő Útjain” címmel 1926-tól jelent meg Nemesné és