E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 566. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Az egyházi iskolák nem tipikus résztvevői a mozgalomnak: a fővárosban a Fe- rencrendi Mária misszionárius nővérek Montessori-rendszerű óvodáját még 1913- ban nyitják meg - valószínűleg a ferencesek érzelemközpontú hitfelfogása inkább kedvezett a reformpedagógiának, mint pl. a bencések intellektualizmusa.
	Ezek a reformiskolák tehát - bár nem tartoztak a fősodorba - nem voltak ellenzéki intézmények. Ugyanakkor fontos kapcsolatokkal rendelkeztek a liberális elithez. Ezeknek az iskoláknak a helyzete egy-egy neves patrónus (pl. Imre Sándor) jóindulatán múlott. A tanügyigazgatási szigor - s mögötte a Berlin-központú Új Európába beilleszkedni akarók ideológiája és politikája - előrevetítette, hogy a negyvenes évek elején nem vár rózsás jövő ezekre az iskolákra.
	Egészen másképpen írhatjuk le a reformpedagógia másik - Kerschensteineránus - szárnyának sorsát. Ez a szárny sok tekintetben a 30-as évek hivatalos oktatáspolitikájával kötött szövetséget. Az eredetileg a polgári iskolák környékén befolyásos áramlat eszközeit és módszereit tanügyigazgatási eszközökkel kezdték el terjeszteni a középiskolák felé is. A kortárs problémákra nevelés reformelképzelése a 30-as évek politikájában a nevelés átpolitizálásának eszközévé változott, a fakticizmus elleni fellépés az antiintellektualizmus eszközévé, a tanóratervezés ideája óravázlat-készítési kötelezettséggé és ennek intenzív tanügyigazgatási kontrolljává, a pedagógia szempontok hangsúlyozása a szaktudományok kiszorításává...
	59
	A magántanulók és a tanügyigazgatás