E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1096. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	A történészek körének meghatározását a lexikonelitek segítségével is folytattuk. A századforduló történészeit - köztük azokat a kortársakat, akik 1875 előtt járhattak egyetemre - A Pallas Nagy Lexikona segítségével azonosítottuk. A Révai lexikon ugyan tömegesen vette át a Pallas szócikkeit, de a 20-as években illetve az 1934- ben megjelent pótköteteivel egy új történésznemzedék körülhatárolását is lehetővé teszi. A Magyar Életrajzi Lexikon első két kötete az 1968-ig meghalt történészek, két pótkötete (1978-as és 1990-es záró évszámokkal) viszont a huszadik század első felében alkotó (s ekképpen elsöprő többségükben 1978 illetve 1990 előtt meghalt) történészek nagy része szempontjából releváns. A rendszerváltás után megjelent Magyar Nagylexikonba pedig már élő kortársak is bekerülhettek. E lexikonok szerkesztőségei soknemzedéknyi alkotó értelmiségi együttes vizsgálatával válogatták ki, hogy kit minősítsenek közülük történésznek, ill., hogy kit tartanak arra érdemesnek, hogy belekerüljön a lexikonba. Minthogy csak egyetlen nemzedékből kell válogatniuk lényegesen bővebb merítést nyújtanak a kortárs lexikonok: ezek közül az 1929-es Zsidó Lexikont és az 1940-es Keresztény Magyar Közéleti Almanachot már feldolgoztuk, az 1996-os Ki Kicsoda? feldolgozását tervezzük. A publikáló tanárok sajátos társadalmi csoportját Gulyás és Szinnyei adattárai alapján 50%-os mintavétellel[10] feldolgoztuk. Természetesen a lexikonelitek esetében már a korábban jelzett historiográfiai műveket is használhatjuk a személyek relatív súlyának mérlegeléséhez. (Nagy 2006)
	E hosszabb munkából a jelen konferencián rendelkezésre álló figyelembe véve végül is egyetlen szelet, a két háború közötti történészdiplomások bemutatását választottuk - s őfelőlük indulva térünk majd ki a Századok szerzői körére is.
	A történészdiplomások szocio-demográfiai háttere
	A vizsgált időszak 9162 bölcsészdiplomása közül 1823-nak (19,9%) van történész diplomája, azaz az egyik legnagyobb - szakválasztása szerint megragadható - böl- csész-alnépességről van szó. A történész diplomával rendelkező népesség több csoportra osztható, aszerint, hogy csak tanári diplomát, csak bölcsészdoktori diplomát szerzett vagy mindkettőt. (1. táblázat) Az első ránézésre is látható, hogy a történészek 80%-a, míg az összes bölcsészdiplomásnak csak 70%-a rendelkezik tanári végzettséggel, ami logikus, hiszen a bölcsészkarokon képezték azoknak a reáltudományoknak és humántudományoknak a szakembereit is, amelyek nem voltak iskolai tárgyak. Doktori címet a történészek 40%-a, a bölcsészek 45%-a szerzett. Eme eltérések ellenére azonban a történészek érdemben összehasonlíthatók a bölcsészkar egész népességével.[11]
	118

---