E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1316. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Vizsgáljuk meg tehát, hogy az egyes szülő-csoportok[21] milyen mértékben járnak templomba.
	ISKOLÁZOTTSÁG
	Elsőként az iskolázottsági tengely és a templomba járási gyakoriság összefüggését vizsgáljuk.
	A nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, akik a mintánkban a szülőtársadalom egyötödét jelentették, és a nyolc általánost/négy polgárit végzettek, akik mintegy 17%-ot, egyaránt 54-55%-ban nem jártak templomba. Ez az arány az évente legfeljebb egyszer járókkal együtt egyaránt mintegy 60%-ra nő.
	A társadalomnak az a negyede, akikre gyermekiek úgy emlékeztek, mintha szakmunkásképzőt végeztek volna - noha ez nyilvánvalóan lehetetlen, hiszen szakmunkásképző akkor még nem működött, de a csoport azért megragadható, a tanonciskolákat elvégzett képzett munkásokról van szó - ennél még szekularizáltabbak. Igaz ugyan, hogy csak 47%-ukról mondható, hogy sosem járt templomba, de ez az évente egyszer járókkal együtt hetven százalékra nő. (Az ipari középiskolát végzetteknek - akik kevesen voltak - kb. a fele volt szekularizált.) (MIA1) Bizton elmondhatjuk tehát, hogy a szakmunkásság relatíve erős szekularizáltsága nem csak arra az időszakra - azaz az 1970-es évek és napjaink közötti időszakra - jellemző, amikor ezt a vallásszociológusok mérni tudják, hanem lényegesen korábbi fejlemény. Mi több, azt is elmondhatjuk, hogy nem a szocialista nagyipari közegben folyó ideológiai befolyásolás tette őket szekularizálttá.

---