E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1321. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	Éles fordulatot a gimnáziumot végzetteknél érzékelhetünk. E csoportba a szülőnépesség tizede tartozik. Itt mind a sosem járó, mind az évente egyszer járó csoportban az apák 14-15%-át találjuk. A főiskolát végzettek csoportja ennél csak némileg szekularizáltabb, 16-17%-kal a két csoportban. Az egyetemet végzetteknél a szekularizáció mintha lényegesen magasabb lenne: 28-29%-uk található a két szekularizált csoportban. (MIA1)
	135
	Ha pusztán ezeket az adatokat látjuk, azt mondhatjuk, hogy az alsóbb iskolázottsági csoportok közül Budapest hagyományos szekularizált csoportja a szakmunkásság és az új rendszer elitje az értelmiség egyetemet végzett csoportjai mutattak olyan erős szekuláris nevelő példát gyermekeiknek, hogy a középkorú férfiak nem járnak templomba.
	Azt mondhatjuk ugyanakkor, hogy a társadalomnak mind az alsó, mind a felső iskolázottsági csoportjaiban jellemző, hogy azokban a csoportokban, melyeket erős szekularizáció jellemez, inkább előfordul az erőteljes vallásosság is, azaz a csoportok kétfelé húznak: kell tehát találnunk egy másik magyarázó összefüggést.
	Mindenesetre tény, hogy az egyház tanításainak (katolikus esetben) valóban megfelelő heti templomba járás - az egyetemet végzettek kevesebb, mint harmadát, az ennél kevésbé iskolázott - de még a régi rendszer úri rétegének számító réteg alig egyhetedét jellemzi. A társadalom alján, ahol pedig az erősen iskolázatlan csoportoknak közvetlen okuk nem nagyon lehetett a pártállam elvárásainak való megfelelésre, a férfiak alig huszada volt egyházias. (MIA1)