E FILE EGY ÁTFEDŐLEGES KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1341. és négy következő bekezdése szerepel a szövegben	FOGLALKOZÁS
	Ha a foglalkozási beosztást vizsgáljuk, önállóan értelmezendő, tehát az iskolázottsági sorral nem redundáns képet kapunk. Kiderül, hogy az önálló kisegzisztenciák, az önálló iparosok és kereskedők - együtt sem téve ki a szülő-társadalom tizedét - templomlátogatónak mondhatók. A felső vezetők viszont - igaz 14-en[22] vannak összesen - a szekulárisok csoportjába tartoznak, fele-fele arányban a sosem és az évente egyszer templomba menők között. A közép és alsó vezetők, a beosztott érettségizett szellemiek egyaránt kétharmadrészben a szekuláris csoportot erősítik. A szakmunkásoknak és a közvetlen termelésirányítóknak egyaránt mintegy 55%- a tartozik a szekularizált oldalhoz, a betanított munkásoknak ezzel szemben csak egyötöde.
	Ugyanakkor - ahogy az iskolázottság mértékéből korábban már következtethettük - a szakmunkásoknál erősebb a másik véglet is: ott van egytized felett a hetente templomba járók aránya.
	Legfeltűnőbb, hogy a beosztott diplomások az egyetlen csoport, melynek kétharmada a vallásos oldalhoz tartozik, sőt 56% heti templomba járó. A heti templomba járás egyharmad részben jellemző az alsó vezetőként jellemzettekre is. (MIA1)
	Azt mondhatjuk tehát, hogy a társadalom alsóbb csoportjaiban a magánszféra kisegzisztenciái maradtak viszonylag nagyobb arányban templomba járó emberek. (A munkahely tulajdonáról szóló kérdés is ezt támasztja alá. A saját magukat munkáltatóknak 60%-a tartozik a vallásos tömbhöz, ezen belül az ünnepeken templomba járók aránya csak 10%. Az állami alkalmazottaknak viszont a fele vallásos, s ezen belül több mint 27% csak ünnepeken jár templomba.) (MIA1)

---