E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 136. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	145	A jelen kötet nyolc tanulmánya ennek a táguló látásmódnak, a neveléstörténet tradicionális szemléletét a társadalomtörténet, az oktatáspolitika-történet és a történeti szociológia eszközeivel bővítő, gazdagító, komplexebb problémakezelésének a tárgyiasult bizonyítéka. A korábban már publikált tanulmányok egységes szempontú átdolgozása és összerendezése a metodika újszerűségén túlmutatóan új, olykor meghökkentő, továbbgondolásra és vitára ösztönző összefüggéseket, hipotéziseket és tanulságos következtetéseket eredményezett.
	ELŐSZÓ	Közülük említek - a figyelemfelkeltés szándékával - néhányat.
	Mi tagadás: őszinte érdeklődéssel és elfogult kíváncsisággal vettem kézbe Nagy Péter Tibor történetírói munkálkodásának „Oktatás -történet, -szociológia” címen kötetbe foglalt újabb „termését”. Kereken húsz éve ugyanis annak, hogy az Edu- catio kiadásában megjelent, kibővített kandidátusi értekezését - A magyar oktatás második államosítása - „informális tanítványként” dedikálta számomra, utalva a ’ 80-as években egyetemi szakdolgozata okán kialakult szakmai-baráti kapcsolatunkra. Ez a kapcsolat, opponensi vélemények, lektori bírálatok, kölcsönös hivatkozások igazolhatják, azóta is töretlen. Legfeljebb a szereposztás módosult az elmúlt évek során: az „informális mester” olykor - és mind gyakrabban - „informális tanítványként” okulva figyeli a pálya kiteljesedését.	Az első fejezet (Neveléstörténet-óra) írásai új szerepértelmezésben mutatják be az oktatásügy hagyományos ágenseit, az egyházat és az államot. A „modernizációellenes” egyház sztereotípiájával szemben - a téma szakirodalmának újraértelmezésével - tárgyszerűen mutatja be az európai egyházi modernizációs törekvések társadalom- és oktatáspolitika-történeti összefüggésekbe ágyazott tényeit (és a történet sajátos magyarországi tükörképét), valamint az állam eltérő mértékű és jellegű magyarországi és európai jelenlétét, befolyását az egyház- és oktatáspolitika világában.
	Nagy Péter Tibor kutatásai, publikációi új fejezetet nyitottak a hazai neveléstörténet-írásban. A két világháború közötti, elsősorban az 1930-as évekbeli magyar oktatáspolitika liberális hagyományainktól eltérő, etatista jellegének széles körű kutatáson alapuló, revelációértékű feldolgozását követően kutatói érdeklődése mindinkább átfogta a modern magyarországi oktatási rendszer kialakulásának és kibontakozásának évtizedeit, a „növekvő állam” mind nyomasztóbb „árnyékának” súlyosbodó, napjainkig ható következményeit. (Lásd: a Gondolat kiadónál 2011- ben megjelent - korábban az Iskolakultúra révén ismertté vált - nagydoktori értekezését, amely „A növekvő állam árnyékában” címet viseli.) Figyelme - a téma természetéből adódóan - értelemszerűen kiterjedt az oktatáspolitika két „főszereplőjének” változó viszonyára, az állam és az egyház bonyolult kapcsolatrendszerére; ez a szál - napjainkig követhetően - újra és újra megjelenik egyház- és vallástörténeti tárgyú munkáiban is.	A második fejezet - Problématörténet - tanulmányai az oktatáspolitika-történeti és a történetszociológiai megközelítéssel eredeti módon interpretálnak bizonyos neveléstörténeti jelenségeket. Ilyen az alternativitás közkeletűen szűk jelentéstartományát kitágító felfogása, az alternativitás oktatástörténeti változatainak széles körű bemutatása és további kutatásokra ösztönző értelmezése. Ilyen a tágabb kontextusba helyezett taneszköztörténet társadalom- és oktatáspolitika-történeti szempontú megközelítése, valamint a „munkaerőpiac” jelenségének, modern fogalmának tényekkel alátámasztott, meggyőző visszavetítése, „múltba helyezése”.
	Nagy Péter Tibor munkásságának jellemző vonása, hogy az oktatáspolitika-történeti kutatások ma már hagyományosnak tekinthető forrásbázisa és módszertani eszköztára is kibővült nála, a történetileg feldolgozható források és értelmezésük mind szélesebb körére terjedt ki; új szempontokkal, új megközelítésmódokkal, új metodikákkal gazdagodott. A történeti szociológia szempontrendszerének és metodológiájának alkalmazása - Karády Viktor szellemi hatása nyomán - új elemekkel gazdagította, kiteljesítette, komplexebbé tette Nagy Péter Tibor történelemszemléletét, világlátását.	10