E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 141. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A jelen kötet nyolc tanulmánya ennek a táguló látásmódnak, a neveléstörténet tradicionális szemléletét a társadalomtörténet, az oktatáspolitika-történet és a történeti szociológia eszközeivel bővítő, gazdagító, komplexebb problémakezelésének a tárgyiasult bizonyítéka. A korábban már publikált tanulmányok egységes szempontú átdolgozása és összerendezése a metodika újszerűségén túlmutatóan új, olykor meghökkentő, továbbgondolásra és vitára ösztönző összefüggéseket, hipotéziseket és tanulságos következtetéseket eredményezett.	A harmadik - Kutatás című - fejezetben olvasható dolgozatok pedig három forráscsoport: a népszámlálási adatok, az iskolai anyakönyvek, továbbá a más indíttatású közvélemény-kutatások komplex feldolgozásában rejlő lehetőségekre, ezen források társadalom-, politika-, mentalitás- és oktatástörténeti célú „hasznosítására” mutatnak tanulságos, további kutatásokra és szakmai vitákra is ösztönző példákat.
	Közülük említek - a figyelemfelkeltés szándékával - néhányat.	Érdemes tehát a Tisztelt Olvasónak alaposabban is betekinteni a kissé talányos fejezet- és tanulmánycímek mögé. Az olykor talán mozaikszerűen bemutatott események és a továbbgondolásra ösztönző értelmezések új megközelítésekben tárják elénk a neveléstörténet megannyi, mindeddig feltáratlan vagy kevéssé ismert összefüggését, és új perspektívákat kínálnak a további kutatások számára is.
	Az első fejezet (Neveléstörténet-óra) írásai új szerepértelmezésben mutatják be az oktatásügy hagyományos ágenseit, az egyházat és az államot. A „modernizációellenes” egyház sztereotípiájával szemben - a téma szakirodalmának újraértelmezésével - tárgyszerűen mutatja be az európai egyházi modernizációs törekvések társadalom- és oktatáspolitika-történeti összefüggésekbe ágyazott tényeit (és a történet sajátos magyarországi tükörképét), valamint az állam eltérő mértékű és jellegű magyarországi és európai jelenlétét, befolyását az egyház- és oktatáspolitika világában.	Budapest, 2012. április 15.
	A második fejezet - Problématörténet - tanulmányai az oktatáspolitika-történeti és a történetszociológiai megközelítéssel eredeti módon interpretálnak bizonyos neveléstörténeti jelenségeket. Ilyen az alternativitás közkeletűen szűk jelentéstartományát kitágító felfogása, az alternativitás oktatástörténeti változatainak széles körű bemutatása és további kutatásokra ösztönző értelmezése. Ilyen a tágabb kontextusba helyezett taneszköztörténet társadalom- és oktatáspolitika-történeti szempontú megközelítése, valamint a „munkaerőpiac” jelenségének, modern fogalmának tényekkel alátámasztott, meggyőző visszavetítése, „múltba helyezése”.	Kelemen Elemér
	10