E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 171. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	13	-     a magyarországi egyháziaknál sokkal iskolázottabb tagokat felvonultató - rend. A magyarországi egyházi vezetés zsinati határozattal kísérelte meg útját állni, hogy a rendtagok - a vezetők engedélye nélkül - külföldi egyetemeken tájékozódjanak a kor
	A racionalista - azaz a XII-XIII. század miszticizmusát elutasító - egyetemi tanár nemcsak Arisztotelész gondolkodási módszerének, hanem Politikájának érdemi integrációját is elvégzi. A görög bölcs közismerten azt hirdette: többféle politikai rend lehet morálisan helyes, a jó polgár a maga rendjét szolgálja - Tamás írta le először, hogy az állam céljait a vallástól függetlenül is lehet vizsgálni, s hogy a nem keresztény államokat is el kell ismerni. (Southern 1987, Le Goff 1979)	Az oktatáspolitikai értelemben vett modernizáció másik fontos központja Ox- ford, ahol a dominikánusok nagy ellenfelei a racionalizmust és arisztotelianizmust elutasító ferencesek ellenőrzik az egyetemi pozíciókat. A teológiai filozófiai értelemben „reakciós” gondolkodás sajátos mellékterméke, hogy a spekulatív viták helyett fellendítik az empirikus tudományosságot, a matematikát és a természettudományt: nem véletlen, hogy itt lesz professzor - teológiai okokból végül betiltott - a modern természettudományos gondolkodás egyik első figurája: Roger Bacon (1215-1294), vagy az ötven évvel későbbi nemzedékhez tartozó Duns-Scot. (Seidler 1967)
	Kétségtelen, hogy Aquinói Tamás politikai filozófiája még magán viseli a korábbi vitát (amelyben ő a császár ellen a pápai hatalom oldalán áll). A modernizáció, a szekularizáció felé mutat viszont, hogy a középkori tételt, hogy az állami és jogintézmények a bűn és emberi gyarlóság eredményeképpen jöttek létre - elutasította. Az ember politikus és társadalmi állat, az állam működése természetes, a vallástól elkülöníthető, célja a közjó.	A következő évszázad nagy teológiai vitájának sorsa - a realizmus és nominalizmus vitájáról van szó - rendkívüli erővel jelzi: az egyes teológuscsoportok vitája
	Aquinói Tamás nézetei - teológiai nyelvezetük dacára - ezért válhattak az állam és egyház „összefonódását” helyeslők és az abból kilépni szándékozók hatalmi küzdelmének legfontosabb ideológiai momentumává. A hagyományos gondolko- zású, világi befolyásukhoz ragaszkodó püspökök és a tomista dominikánusok sok évtizedes harca az egyetemek ellenőrzéséért ezért tekinthető a modernizáció egyik legkorábbi ütközetének.	14
	Magyarországon akkoriban persze még nincsen egyetem. De a magyar papok legjobbjai - az egyházi és állami kormányzat funkcionáriusai - már külföldi egyetemekről hozzák magukkal a kor alapkonfliktusának tudatát. Az állam és egyház konfliktusa - mely II. András többszöri kiátkozásában is megjelent - példátlan gyorsasággal teremti meg az új egyházi elit magyarországi importjának igényét - már a rendalapító halálának évében (1221-ben), páratlanul kicsiny történelmi fáziskéséssel - jelenik meg az első magyar dominikánus kolostor, hogy azután a következő évtizedekben (azaz már Tamás működése alatt) hatalmas karriert fusson be	-     ha közben hozzáérnek a politikai feltételek - társadalompolitikai és oktatáspolitikai üggyé válhat. A két szembenálló teológuscsoport ugyan már a 11. században létezett, az állam és egyház konfliktusa kellett ahhoz, hogy a vita jelentősége megnőjön,