E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 196. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben

16

A legutolsó pont hatását nem lehet túlhangsúlyozni: megérkeztünk ugyanis a felekezetek - felekezeti csoportok iskolázási versenyének kérdéséhez - az pedig közismert (legalábbis az oktatáskutatók több évtizede erről beszélnek nálunk) hogy a nyugat-európai oktatási expanzió legfontosabb magyarázata éppen a csoportok közötti versengés. (Archer 1979, 1988, Halász 1981) Az oktatási expanzió pedig az oktatás modernizáló hatásának alapeleme.        

2.      Nem pusztán a „fejedelmek dolgát”, a politikát választja el az egyháztól, hanem a „polgárok dolgát”, pl. a kereskedelmet is a vallási normáktól;        

Az „általánosság” szintjén akár véget is érhetne hozzászólásunk: hiszen bemutattuk, hogy        

3.      Nem pusztán az egyetemeken fejti ki tevékenységét, hanem tömegesen alfa- betizál, illetve emeli a társadalom egészének iskolázás iránti igényét;        

a)      a középkori és koraújkori egyházak intézményrendszere hogyan „termelte ki” a modernizáció legfontosabb általános feltételét az „elő-szekularizációt”        

4.      A tömeges iskolázás - tömeges tankönyvkiadás bizonyos módszertani modernizációt is behoz az iskolázásba.        

b)     a középkor egyházi világa hogyan termelte ki az egyetemi oktatás tömegesedését és intézményesülését, a reformáció és ellenreformáció összecsapása pedig hogyan vezetett a közoktatás expanziójához: azaz hogyan vettek részt az egyházak a modernizáció sajátosan oktatási vonatkozásában.        

5.      A protestantizmus kihívása a katolikus egyház oktatási tevékenységét is teljes egészében átalakította, és egyfajta versengést indított be;        

Egészen a 18. századig az egyházakon belül zajlott a modernizátorok és visszahúzók harca - illetve az egyház és társadalom viszonyában objektiválódott maga a modernizáció. A 18-19. századtól a modernizáló szerepet átveszi az állam (pl. a jezsuita rendre mért egész Európát érintő csapás, a porosz frigyesi militarizáció, a Code Napoleon, az angol gyári törvény stb. mellékhatásaként).