E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 211. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A 10. századtól kezdve a magyar, cseh, lengyel területekre települt szerzetesrendek egyértelműen civilizátorok voltak: a földművelést, az íráskultúrát, a jogszolgáltatást, a közigazgatást - az élet bármely területét - vizsgálva az egyház e társadalmak modernizálásának alapvető faktora volt. Az államot-egyházat elválasztó teológiai filozófiai küzdelmekben azonban hiába keresnénk „magyar” papokat.	Először is megszakadt az a kapcsolat, az a kontroll, mellyel a katolikus püspökök tartományaik vallás és közoktatásügyét igazgatták. Mivel azonban a lakosság természetes módon igényelte „a vallás- és közoktatásügy” továbbműködtetését, spontán módon gondoskodni kellett a vallás- és közoktatásügy további igazgatásáról. Mivel azonban nemcsak a püspökök, hanem a magyar államgépezet is eltűnt a törökök által megszállt területekről a lakosság önszerveződni volt kénytelen és ennek az önszerveződésnek kellett alávetnie a vallás- és közoktatásügyet is. Ennek ideológiájaként pedig a protestantizmus kínálkozott, mégpedig egyrészt a világi kontroll intézménye révén, másrészt a katolikus egyháztól független új hierarchia felépítése révén.
	17	A másik eredmény hogy egyértelművé vált, hogy Magyarország közepén stabilizálódik Európa és a Török Birodalom határa, ezért:
	A magyar protestantizmus és a polgárosodottság szintje között - hasonlóképpen - hiába keresnénk összefüggést.	a)      nem alakulhatott ki az török megszállók és a „magyar egyház” között olyan viszony, mely pl. a Moszkvától és Rómától egyaránt reménytelenül elszigetelt szerb egyház és a török megszállók között természetes módon létrejött és nem tette szükségessé annak az egyháznak a „reformálódását”, elkerülhetetlenné tette viszont a helyzet folyamatos újraértékelését és szabad elemzését a magyarországi egyházi gondolkodók számára. Ezt a változó helyzetet az ezzel kapcsolatos attitűdöket az iskolarendszerben is közvetíteni kellett. (Magyarország 1985)
	A magyarországi polgárosodottság mértékénél, vagy a magyar papság teológiai érdeklődésének fejlettségénél fontosabb magyarázó tényező a világpolitika: a török birodalom a XVI. század közepére mélyen benyomult az ország szívébe, és Erdélyt is érdekkörébe vonta. (Magyarország 1985)	b)     A török hódoltság magyar elitjének - ahhoz, hogy együtt tudjon élni a helyzetével - olyan ideológiára volt szüksége, mely megjeleníti eltérő érdekeit és világszemléletét a világpolitikai okokból az ellenreformáció oldalára sodródó Habsburg házzal szemben.
	Ez két - témánk szempontjából fontos - eredménnyel járt:	c)      A nemzetközi garanciákon, azaz a protestáns hatalmak és a Habsburg ház, Isz- tanbul és „Európa” egyensúlyán alapult Erdély relatív függetlensége. Erdély épp ezért vált a vallásszabadság földjévé, az adminisztratív eszközök kisebb jelentősége megnövelte az iskolaállítás és a hitvitázás jelentőségét a helyi katolikus lutheránus, kálvinista, unitárius értelmiség versenyében.