E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 216. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Először is megszakadt az a kapcsolat, az a kontroll, mellyel a katolikus püspökök tartományaik vallás és közoktatásügyét igazgatták. Mivel azonban a lakosság természetes módon igényelte „a vallás- és közoktatásügy” továbbműködtetését, spontán módon gondoskodni kellett a vallás- és közoktatásügy további igazgatásáról. Mivel azonban nemcsak a püspökök, hanem a magyar államgépezet is eltűnt a törökök által megszállt területekről a lakosság önszerveződni volt kénytelen és ennek az önszerveződésnek kellett alávetnie a vallás- és közoktatásügyet is. Ennek ideológiájaként pedig a protestantizmus kínálkozott, mégpedig egyrészt a világi kontroll intézménye révén, másrészt a katolikus egyháztól független új hierarchia felépítése révén.	18
	A másik eredmény hogy egyértelművé vált, hogy Magyarország közepén stabilizálódik Európa és a Török Birodalom határa, ezért:	d)     Nyugat-Magyarország elitjének - mely védelmet a további török expanzió ellen csak a Habsburgoktól várhatott - előbb-utóbb rekatolizálódnia kellett, már csak azért is, mert erősen megnőtt a hatalom káder-választéka: a menekült egyházi apparátusok és a török hódoltság területéről emigrált nemesség sajátos „iskolázottsági sűrűséget” idézett elő az egyébként is fejlettebb területeken. (A magyar 1988)
	a)      nem alakulhatott ki az török megszállók és a „magyar egyház” között olyan viszony, mely pl. a Moszkvától és Rómától egyaránt reménytelenül elszigetelt szerb egyház és a török megszállók között természetes módon létrejött és nem tette szükségessé annak az egyháznak a „reformálódását”, elkerülhetetlenné tette viszont a helyzet folyamatos újraértékelését és szabad elemzését a magyarországi egyházi gondolkodók számára. Ezt a változó helyzetet az ezzel kapcsolatos attitűdöket az iskolarendszerben is közvetíteni kellett. (Magyarország 1985)	A többfelekezetűség és a párhuzamos iskolarendszer tehát nem belső fejlődés eredményeképpen, hanem világpolitikai okokból terjedt el Magyarországon. Ennek következtében e korban - csak ellentmondásosan érvényesülhettek a protestantizmus modernizációs hatásai: erős polgárság, a polgári létmódból következő iskolázási igények hiányában a protestantizmus „szekularizációs hatása” nagyságrendileg gyengébb maradt.
	b)     A török hódoltság magyar elitjének - ahhoz, hogy együtt tudjon élni a helyzetével - olyan ideológiára volt szüksége, mely megjeleníti eltérő érdekeit és világszemléletét a világpolitikai okokból az ellenreformáció oldalára sodródó Habsburg házzal szemben.	A modernizáció fontos elemének tekinthető viszont az iskolázás rendszerré formálódása, egységesülése és átjárhatósága, mely egyértelműen összefügg a reformáció és ellenreformáció folyamatával.
	c)      A nemzetközi garanciákon, azaz a protestáns hatalmak és a Habsburg ház, Isz- tanbul és „Európa” egyensúlyán alapult Erdély relatív függetlensége. Erdély épp ezért vált a vallásszabadság földjévé, az adminisztratív eszközök kisebb jelentősége megnövelte az iskolaállítás és a hitvitázás jelentőségét a helyi katolikus lutheránus, kálvinista, unitárius értelmiség versenyében.	A protestáns partikula-rendszer a modernizáló standardizáció egyik módjának tekinthető, hiszen itt az anyaiskola - a sárospataki és debreceni központ - nevezi ki az iskolarektorokat, és mintaként szolgál az iskolák belső rendjére és tananyagára. Az 1648-as sárospataki zsinat a négy megye számára hozott kötelező határozatokat az iskolaszervezettel kapcsolatban. (A magyar 1988:69)