E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 221. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	18	Országgyűlés elé is - történetében először - a katolikus egyházzal kapcsolatban kerül az oktatásügy, 1548-ban. (Magyarország 1985: 549)
	d)     Nyugat-Magyarország elitjének - mely védelmet a további török expanzió ellen csak a Habsburgoktól várhatott - előbb-utóbb rekatolizálódnia kellett, már csak azért is, mert erősen megnőtt a hatalom káder-választéka: a menekült egyházi apparátusok és a török hódoltság területéről emigrált nemesség sajátos „iskolázottsági sűrűséget” idézett elő az egyébként is fejlettebb területeken. (A magyar 1988)	A katolikusoknál az egyes iskolák szabályzatai maguk határozták meg a tananyagot, de mivel írásba foglalták, ezáltal az iskolalátogatók által ellenőrizhetővé vált, s az iskolákra nyomást lehetett gyakorolni, hogy bizonyos műveltségelemeket emeljenek be vagy ejtsenek ki. A jezsuita rend saját nemzetközi szabályaival, szigorú tantervével e normák erősödéséhez járult hozzá.
	A többfelekezetűség és a párhuzamos iskolarendszer tehát nem belső fejlődés eredményeképpen, hanem világpolitikai okokból terjedt el Magyarországon. Ennek következtében e korban - csak ellentmondásosan érvényesülhettek a protestantizmus modernizációs hatásai: erős polgárság, a polgári létmódból következő iskolázási igények hiányában a protestantizmus „szekularizációs hatása” nagyságrendileg gyengébb maradt.	Az esztergomi érsek vezetésével összeülő nagyszombati zsinat 1560-ban gyakorlatilag megteremtette az első közoktatási rendszert: elrendelte, hogy minden plébániának tanítót kell alkalmaznia. Standardizálta, hogy a tanítók tanultságát és feddhetetlen előéletét ellenőrizni kell. (A magyar 1988:59) A plébánosok voltak a tanítók rendszeres ellenőrei - öt-tízévenként pedig általános felügyeleti látogatót kapott minden iskola. Az 1611-es zsinat előírta, - hogy a tanulásra alkalmasokról listát kell vezetni, hogy világiakat kell megbízni arra, hogy az iskoláztatási „kötelezettséget” - azaz az erre vonatkozó egyházi javaslatot hajtsák be.
	A modernizáció fontos elemének tekinthető viszont az iskolázás rendszerré formálódása, egységesülése és átjárhatósága, mely egyértelműen összefügg a reformáció és ellenreformáció folyamatával.	A reformáció-ellenreformáció versengésének másik modernizáló hatása - az iskolarendszer méretének megnövelése és rendszerré szerveződése - Magyarországon is érvényesült.
	A protestáns partikula-rendszer a modernizáló standardizáció egyik módjának tekinthető, hiszen itt az anyaiskola - a sárospataki és debreceni központ - nevezi ki az iskolarektorokat, és mintaként szolgál az iskolák belső rendjére és tananyagára. Az 1648-as sárospataki zsinat a négy megye számára hozott kötelező határozatokat az iskolaszervezettel kapcsolatban. (A magyar 1988:69)	Még fontosabb, hogy a fentebb jelzett sajátos perifériaspecifikus modernizáció-funkciót egyértelműen ellátta a magyar protestantizmus - megerősítette a magyar iskolázás Európába integráltságát. A protestáns iskolák élére az egyházi vezetők leginkább az országtól távol nagy műveltséget szerzett embereket állítottak, az iskolák legfontosabb feladatává tették, hogy olyan diákokat képezzenek, akik nyugat-európai protestáns egyetemeken megállják helyüket. (Csak Wittenbergbe 1526 és 1560 között 200 magyar tanuló ment ki!) Ez elkerülhetetlenné tette, hogy a magyarországi protestáns iskolák tananyagválasztásukban ne maradjanak el a nyugat-európai társaiktól.