E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 251. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Az egyházak szembenállását az oktatáspolitikai modernizációval eltérő motívumok hajtották. Az ortodox egyházak vezetőinek tudatában jelen volt a nemzetiségi érdekek védelme - ezt a történészek jó része ma is elfogadja. (Ellenvéleményünket, mely szerint a nemzetiségi egyének objektív érdekeit az állami oktatáspolitika és nem „saját” egyházaik szolgálták másutt fejtjük majd ki e kötetben.)	A protestáns egyházak iskolaügyi körei a liberális államhoz illeszkedtek - pl. a református tanárok szembeszálltak a kötelező középiskolai imára vonatkozó egyházi rendelettel. A liberális magyar jogállam alapvető értékeit azonban úgy is el lehetett fogadni, hogy pl. a „görögpótló” bevezetésében valaki ne értsen egyet az oktatási kormányzattal. (Mindazonáltal olyan protestáns oktatáspolitikusokat is ismerünk, akik közreműködtek az egységes középiskola megteremtését célzó munkálatokban, a kilencvenes években - és mégis feljebb léptek egyházuk ranglétráján.)
	A katolikusok szembeállását az - oktatáspolitikán kívüli okokból fellángoló vagy elcsituló - kultúrharc, vallás és tanulmányi alap vita, katolikus autonómia vita befolyásolta.	Az egyházak által alkotott tantervek, általuk elfogadott tankönyvek modernizációs helyének megítéléséhez ma még keveset tudunk. Felületes áttekintés után úgy tűnik, az egyházak népiskolai tantervei által kínált ismeretkör kevésbé modern, mint az állami tantervé, s még kevésbé, mint a fővárosié. (Felekezeti 1991)
	Joggal kérdezhető, mi a helyzet az egyes egyházak belső megosztottságával.	A húszas-harmincas évek folyamán az egyházak a latinos-görögös középiskola fenntartása mellett érveltek: az 1924 és 1934 között fennálló ilyen típusú iskolák nagy része egyházi volt. A kivételes jelenségek közé sorolhatjuk, hogy a katolikus egyház francia, a református angol középiskolát hozott létre a két világháború között. (Nagy 1993)
	Voltak - nem is kis számban - liberális katolikusok. A katolikus autonómiamozgalmak - e mozgalom többek közt éppen az iskolaügyeket kívánta püspöki joghatóság alól a világi katolikus társadalom választott képviselőinek alávetni - kudarca azonban lehetetlenné tette, hogy ezek az erők az egyházon belül önálló nyomáscsoporttá szerveződjenek. (Még nem történt meg azon szerzetestanárok összeszám- lálása, akik éppen ennek kapcsán léptek ki rendjükből és vállaltak állást állami, fővárosi, protestáns iskolákban. (Salacz 1974)	Amit eddig áttekintettünk az az egyházi vezetés, az egyházi iskolákban alkalmazott tanárság és tanítóság oktatáspolitikai súlyú általános megnyilvánulásai voltak. Még körvonalaiban sem tudjuk megbecsülni, hogy maguk az egyházak által fenntartott iskolák milyen mértékben fejtettek ki modernizációs hatást (relatíve modernizációellenes tantervük ellenére) - ezt egyes iskolatörténetek egységes szempontú feldolgozásával közelíthetnénk meg - ilyen típusú kutatások ma nem folynak.
	22	Az általános iskola 1945-ös megteremtését - minden ma divatos fanyalgás ellenére - alapvető modernizációs lépésnek tartom. (Illeszkedés a hosszabb ideig tartó közös iskolázás európai tendenciájához, a kisiparosság, munkásság és parasztság közötti rendies osztóvonalak csökkentése stb.) Az egyházakat ez annyiból érintette, hogy a kistelepüléseken külön - külön működő protestáns-katolikus iskolák összevonása a megvalósítás feltétele volt. E kérdésekben a történelmi egyházak - részben már előre érezve egy nemcsak következményeiben, de céljaiban is egyházellenes kurzus közeledtét - nem mutattak kompromisszumkészséget. (Dokumentumok 1979)