E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 276. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A jogok első csoportjával (a modernizáció első etapjával) kapcsolatos egyházi tevékenységek napjainkban is zömében a modernizáció ellenpólusán foglalnak helyet. A korlátlan sajtó és szólásszabadság kérdésében - leszámítva persze a diktatúrákat, ahol az egyházak saját nézeteik hirdetése érdekében is követelik a szólás és sajtószabadságot - az egyházak gyakran a korlátozók oldalán állnak, a korlátlan lelkiismereti és vallásszabadság, az állam és egyház szétválasztása, az állami intézmények semlegessége helyett az egyházak általában szívesebben látják a koordinációs - partneri viszonyt.	A hátrányos helyzetűek között tevékenykedő egyházias és nem egyházias szervezetek együttműködése viszont azt a meggyőződésemet erősíti, hogy bőven lenne lehetőség - az „e célcsoportban” végzett oktatási és szociális tevékenység szélesítésére - nemcsak, hogy nem ütközve a modern értékekkel, és a modern, szekularizált rétegekkel, de a modernizáció áramába illeszkedve. A hittanoktatás - európai módszereket követve és tananyagokat fordítva - segíthet a magyar társadalmat átfogó gyűlöletrendszer csökkentésében - szövetségese lehet az ugyanezzel foglalkozó szekularizált és modern erőknek.
	Ha a modernizáció továbbfejlődését vizsgáljuk (azaz az alkotmányos jogok második - harmadik generációját tekintjük) az európai kereszt(y)én(y) egyházak a modernizáció élvonalában haladnak. A leszakadt társadalmi csoportok felkarolása, a kábítószeresek, alkoholisták visszahozása a társadalomba - az egyházak tevékenységének egyik fő profilja Nyugat - Európában. Az egyházi iskolák és kollégiumok nagyobbik része ma erre és nem elitoktatásra szerveződik. (Lukács: 1992) A nyugat-európai hitoktatás - a nagyegyházak által előírt - alapfeladatai közé tartozik a kisebbségek védelmére, az antiszemitizmus elutasítására, a természet védelmére, a toleranciára nevelés. (Vályi 1984) Mindez pedig modernizációs, sőt „posztmodernizációs” funkció.	Nem tudom - nincsenek erről egyház-szociológiai felméréseim - hogy az egyes egyházakon belül milyen súlyú csoportok érdekeltek az utóbb leírt szerep megformálásában. Lehet, hogy sosem jutnak többségre: ez esetben az egyházak a magyar oktatáspolitikában folytonos küzdelemben állnak majd a szekularizált erőkkel. Az Európában már domináns szerepfelfogás meghatározóvá válása esetén viszont nem pozícióharc, hanem munkamegosztás alakulhat ki: együttműködés egy modernizált és „posztmodernizálódó” társadalomban.
	***	Irodalomjegyzék
	Rápillantva az 1989 utáni magyarországi helyzetre: a magyar történelmi egyházak nem ezen az úton indultak el. Nem annyira a hátrányos helyzetűek számára szerveztek iskolákat - inkább az elitképzést tűzték ki célul. (Egyház és 1992) A hittan deklarált és a hittankönyvek eddigi elemzéseiből kitűnő funkciói között is mintha igen gyenge lenne a fenti „vonal” (A gyerekeknek 1991) - erősebb a társadalom erkölcsi állapotainak átalakítására való igény.	25
	Megítélésünk szerint nem az újjáéledt egyházi aktivitás az oka általában a rendszerváltás óta elmúlt időszak világnézet-politikai konfliktusainak - hanem speciálisan ez a szerepfelfogás (legyenek ennek megfogalmazói akár egyháziak akár politikusok)	A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat. Budapest, 1994, Makkabi.