E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 336. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Az alábbiakban azt szeretnénk igazolni, hogy a magyar oktatásban - először a magyar feudális állam viszonylag késői kiépülése kapcsán, majd más okokból - az állam szerepe mindig lényegesen nagyobb volt, mint Nyugat- Európában. Továbbá, hogy noha Magyarországon is igaz a szerzetesrendek illetve az egyházkormányzat által fenntartott iskolahálózat kettőssége, Magyarországon mindkettőben nagyobb az állam befolyása, mint ezt a neveléstörténeti köztudat tudni véli.	A középkorra vonatkozóan tanügyigazgatáson, állami tanügyigazgatáson tehát azt érthetjük, hogy
	Az állam eszközei	a)      az állam törvényekkel szabályozza az egyház ezzel kapcsolatos tevékenységét, az egyházszervezet bizonyos pozícióiban ülők tanügy-igazgatási kompetenciáját
	Alapfeltevésünk szerint az egyház tevékenységére gyakorolt állami befolyás nem csupán az egyháznak, mint politikai és hatalmi tényezőnek a befolyásolása (e jelenséget ugyanis az egymással egyébként szembenálló koncepciók, Szűcs Jenőé vagy Gerics Józsefé is elismerik) hanem azoknak az „ágazatoknak” az áttételes igazgatása, felügyelete is, melyeket az egyház ebben az időszakban ellátott. (Gerics 1995, Szűcs 1988)	b)     az állam birtokadományozással szabályozza, konkrétan kik (pl. mely szerzetesrendek) tartsanak fenn iskolát,
	Az állam „oktatáspolitikája”-nak értelmezéséhez számba kell vennünk, hogy a modern (mondjuk 18 századi) szempontok (pl. hasznos, mert szakképzett állampolgár nevelése) csak igen óvatosan alkalmazhatók a középkori motivációk között. De mint látni fogjuk valamennyire mégiscsak alkalmazhatók, hiszen a mezőgazdasági termelés növelése a mezőgazdasági kultúra terjesztése Magyarországon sokkal inkább állami ügy, mint Nyugaton. Az állami oktatáspolitika modern funkciói közül nincs pl. szükség a tömegek politikai szocializációjára, legalábbis az istentiszteletek szocializáló hatását meghaladó mértékű nevelésére. De az istentiszteleteket tartó papok képzése - és a kor egyes áramlatai közötti választás, ti. hogy milyen szellemben történjék a képzésük - már állami ügy.	c)      az állam a közép- és felsőszintű egyházi vezetés személyi összetételének befolyásolásával szabályozza, hogy az iskolákat ellenőrző egyházi tisztviselők milyen beállítottságúak közül kerüljenek ki;
	Nyilvánvaló az állam érdekeltsége az értelmiségképző funkciók kapcsán, hiszen iskolai oktatás mindenekelőtt a középrétegekbe való bekerüléssel kapcsolatban, az állami és egyházi feladatok ellátásával kapcsolatban képzett szakembereket.	29