E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 346. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	d)     az állam saját hivatalnokainak kiválasztásával, illetve más munkáltatók befolyásolásával szabályozza, hogy mely iskola növendékei jussanak pozíciókhoz a hierarchiában és az államhivatalokban, ezzel mintegy a „kimenetfelől” szabályozza az egyes iskolák presztízsét;	Magyarországon - állami döntésnek, azaz egy konkrét szerzetesrend megkeresésének köszönhetően - a kor három alapvető bencés szerzetesi reformáramlatából nem a világi hatalomtól függetlenedő (s a tevékenység helyett a liturgiára koncentráló) clunyi vonal és nem is a ravennai aszketizmus hatott, hanem az a (lotaringiai) gor- zei irányzat, melynek hívei - a clunyiekkel szöges ellentétben nem vonták ki magukat hűbéruraik, királyuk, császáruk alól. (Győrffy 1984: 777)
	e)      mivel a kor tudattartalmának pluralizmusa abban jelent meg, hogy az egyház bizonyos csoportjai egymástól eltérő teológiai- filozófiai- egyházszervezeti- jogi álláspontot vallottak: az állam személyi döntései, illetve (ha már ez az eltérő álláspont manifesztálódott) az egyes rendek javára történő alapításai, valamint a nemzeti történelem és joganyag oktatására vonatkozó elvárásai - az oktatás tartalmát is befolyásolhatták.	Az állam a bencés rendnek még az egyházszervezet kiépülése előtt biztosít kolostorokat: a rend az iskoláztatást, az államszervezet kiépítéséhez oly fontos tisztviselőképzést fel tudta vállalni. Pannonhalma számára a király - és nem a helyi egyházi vezetés, vagy nem a külföldi bencések - megbízottjai járják ki a Monte Cassinó-i jogokat - azaz a püspökségektől való függetlenséget - a pápánál, s Szent- márton hegyet a király teszi a papképzés központjává. (Győrffy 1984: 772) Néhány évvel az első kolostor alapítása után már a XI. sz. első évtizedében beszélhetünk kolostori iskoláztatásról.
	f)      az állam saját közigazgatási beosztásához igazítással szabályozza az egyház és iskolarendszer területi eloszlását;	István 1015 körül olyan kiváltságot kapott a szentszéktől, hogy megvizitálhatta a monostorokat és ekkor a szerzetesek őt püspököt megillető szertartással fogadták. (Karácsonyi 1985: 9) Tehát - ha nem is maradt fel erre vonatkozó dokumentum - az állami kontroll („iskolalátogatás”) a szerzetes iskolák felett közvetlenül működhetett.
	Ilyen értelemben az Árpád-házi királyok egyházpolitikáját (mely kifejezés már régebben is használatos volt) nem túlzás oktatáspolitikaként is leírni - mely ma még kétségtelenül kicsit különösen hat.	30
	Az állam és a kolostori iskolák	Noha a világi birtokosok is építtettek széplakuk mellett templomot, István korában monostort még nem alapítottak. (Győrffy 1984:799) A korai középkorban tehát a magyar oktatást érintően a szerzetesek tevékenységén keresztül csak a központi állam tanügyirányító tevékenysége érvényesül, a helyi uralkodó köröké még nem. A 11. században alapított tucatnyi bencés apátság mellett feltehetően mindenütt működtek szerzetesképző iskolák, melyek az állami célú értelmiségképzést is ellátták.