E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 351. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Magyarországon - állami döntésnek, azaz egy konkrét szerzetesrend megkeresésének köszönhetően - a kor három alapvető bencés szerzetesi reformáramlatából nem a világi hatalomtól függetlenedő (s a tevékenység helyett a liturgiára koncentráló) clunyi vonal és nem is a ravennai aszketizmus hatott, hanem az a (lotaringiai) gor- zei irányzat, melynek hívei - a clunyiekkel szöges ellentétben nem vonták ki magukat hűbéruraik, királyuk, császáruk alól. (Győrffy 1984: 777)	Nem tekinthető véletlennek, hogy éppen az állandó királyi kancelláriát megteremtő, sajátos bürokratikus robbanást előidéző, s gazdaságpolitikai okokból a hazai mezőgazdaság intenzifikálódásában érdekelt III. Béla idején (a 12. században) terjedt el gyorsan az a ciszterci rend, mely a mezőgazdasági kultúra növelését tűzte ki célul, s ahol a tanult szerzetesek tanulatlan parasztokkal dolgoztak együtt.
	Az állam a bencés rendnek még az egyházszervezet kiépülése előtt biztosít kolostorokat: a rend az iskoláztatást, az államszervezet kiépítéséhez oly fontos tisztviselőképzést fel tudta vállalni. Pannonhalma számára a király - és nem a helyi egyházi vezetés, vagy nem a külföldi bencések - megbízottjai járják ki a Monte Cassinó-i jogokat - azaz a püspökségektől való függetlenséget - a pápánál, s Szent- márton hegyet a király teszi a papképzés központjává. (Győrffy 1984: 772) Néhány évvel az első kolostor alapítása után már a XI. sz. első évtizedében beszélhetünk kolostori iskoláztatásról.	A nagybirtokos bencés rend „elavulását” is a királyi udvar ismeri fel: IV Béla támogatta a dominikánus rend - mely az elmélkedéssel, jámborsággal, liturgiával szemben a tanulást, a tudás megszerzését, az egyetemi pozíciók meghódítását helyezte előtérbe - magyarországi terjedését, s ő temettette magát először a (térítést és szegénységet középpontba helyező) ferencesek templomába. Az új rendek elterjedése mögött Nyugat-Európában a középnemesség és a városi polgárság szellemi és anyagi igényei állnak: túl gazdagnak, anyagilag túl igényesnek látták e rétegek a bencéseket. (Southern 1987) Magyarországon ezek az új igények a társadalomban még nincsenek meg, csak az előző rendszer válsága gyűrűzött be s kényszerítette ki a központi állam lépését. A nyugati városok illetve egyetemek talajából kinőtt megoldások (ferences, dominikánus, Ágoston-rend) nem elégítették ki azokat az egyházi tisztviselőket, akik a Mecsekbe és a Pilisbe vonult remeték összefogását tekintették feladatuknak a tatárjárás után: így született meg az első sajátosan magyar rend, a pálos.
	István 1015 körül olyan kiváltságot kapott a szentszéktől, hogy megvizitálhatta a monostorokat és ekkor a szerzetesek őt püspököt megillető szertartással fogadták. (Karácsonyi 1985: 9) Tehát - ha nem is maradt fel erre vonatkozó dokumentum - az állami kontroll („iskolalátogatás”) a szerzetes iskolák felett közvetlenül működhetett.	Az egyes (különböző oktatási programot megfogalmazó) rendek behívásával, működésük anyagi biztosításával az állam befolyásolni volt képes a magyarországi kolostori oktatás konkrét kínálatát.
	30	Az állam és a káptalani iskolák
	Noha a világi birtokosok is építtettek széplakuk mellett templomot, István korában monostort még nem alapítottak. (Győrffy 1984:799) A korai középkorban tehát a magyar oktatást érintően a szerzetesek tevékenységén keresztül csak a központi állam tanügyirányító tevékenysége érvényesül, a helyi uralkodó köröké még nem. A 11. században alapított tucatnyi bencés apátság mellett feltehetően mindenütt működtek szerzetesképző iskolák, melyek az állami célú értelmiségképzést is ellátták.	Még jelentősebb az állam, a világi hatalom befolyása, ha a püspöki hatalom alatt álló iskolarendszert vizsgáljuk meg, a káptalani és plébániai iskolák hálózatát.