E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 356. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Nem tekinthető véletlennek, hogy éppen az állandó királyi kancelláriát megteremtő, sajátos bürokratikus robbanást előidéző, s gazdaságpolitikai okokból a hazai mezőgazdaság intenzifikálódásában érdekelt III. Béla idején (a 12. században) terjedt el gyorsan az a ciszterci rend, mely a mezőgazdasági kultúra növelését tűzte ki célul, s ahol a tanult szerzetesek tanulatlan parasztokkal dolgoztak együtt.	Az állam törvényben szabja meg, hogy a püspökök feladata az egyházmegyei papok képzése - ennek eldöntése tehát soha nem tartozott az egyház belső ügyei közé, a helyi értelmiségi funkciókról mindenképpen (s helyben) gondoskodni kellett. A finanszírozást is állami törvény garantálja: két szolgacsaládot rendeltek egy pap ellátására. Hasonlóképpen állami törvény tette a püspökségek feladatává a templomok könyvellátását, székhelyeiken kódexíró papokat is ki kellett képezniük, ha nem kívántak a szerzetesekre, „importra” szorulni. (E két funkció radikálisan különbözött: az egyházmegyei papságnak ugyanis nem kellett tudni írni, csak olvasni és énekelni.) Ezek a törvények Nagy Károly több évszázaddal korábbi törvényeire emlékeztetnek és nem a kortárs uralkodók gyakorlatára.
	A nagybirtokos bencés rend „elavulását” is a királyi udvar ismeri fel: IV Béla támogatta a dominikánus rend - mely az elmélkedéssel, jámborsággal, liturgiával szemben a tanulást, a tudás megszerzését, az egyetemi pozíciók meghódítását helyezte előtérbe - magyarországi terjedését, s ő temettette magát először a (térítést és szegénységet középpontba helyező) ferencesek templomába. Az új rendek elterjedése mögött Nyugat-Európában a középnemesség és a városi polgárság szellemi és anyagi igényei állnak: túl gazdagnak, anyagilag túl igényesnek látták e rétegek a bencéseket. (Southern 1987) Magyarországon ezek az új igények a társadalomban még nincsenek meg, csak az előző rendszer válsága gyűrűzött be s kényszerítette ki a központi állam lépését. A nyugati városok illetve egyetemek talajából kinőtt megoldások (ferences, dominikánus, Ágoston-rend) nem elégítették ki azokat az egyházi tisztviselőket, akik a Mecsekbe és a Pilisbe vonult remeték összefogását tekintették feladatuknak a tatárjárás után: így született meg az első sajátosan magyar rend, a pálos.	Az egyház szervezeti beosztása és elhelyezkedése és ezzel az egyes régiók, településcsoportok iskoláztatása sem számított egyházi belügynek. A püspökségek hálózatának tervét még Géza készíttette el s nyújtotta be jóváhagyásra Rómában 992 és 995 között. (Püspöki 1996:88) Később a templomok mindig az ispán vára mellett emelkedtek fel elsőnek, s az lett az esperes székhelye, azt pedig természetesen világi szempontok, hagyományok illetve katonai megfontolások szerint jelölték ki. Az egyházszervezés területi haladása - Nyugatról Keletre pedig a német fenyegetés növekedésével, az állami központ vándorlásával áll összefüggésben. (Győrffy 1984:788,821). Az egyházmegyék határait még Szent László is (a 11. század végén, több generációval a kereszténység felvétele után) szabadon vonja meg, mert (Balkán felé irányuló) expanziós politikája ezt így kívánja (Karácsonyi 1985 17) Mindez szöges ellentétben áll a nyugati helyzettel, ahol a püspökségek központjai és határa sokkal régebbiek, mint bármely középkori államalakulat, világi közigazgatási központ. (Southern 1987) Minthogy pedig a káptalanok mindig a püspök székhelyén tartózkodtak, a káptalani iskolák is (akár van róluk okleveles nyom, akár nincs) e világi központokban álltak fel.
	Az egyes (különböző oktatási programot megfogalmazó) rendek behívásával, működésük anyagi biztosításával az állam befolyásolni volt képes a magyarországi kolostori oktatás konkrét kínálatát.	31
	Az állam és a káptalani iskolák	A tananyag egyik meghatározó részét képező egyházi ünnepeket sem pusztán az egyházi megfontolások determinálják, pl. Endre király által elrendelt Szent Péter ünnep a pápaság-császárság világküzdelmében elfoglalt hely dokumentálására szolgál (Győrffy 1984:855). A tanulandó dolgok között mindig kitüntetett hely illette meg a Szent Istvánról szóló ismereteket, azokat, melyeket döntően állami szolgálatban álló történészek alakítottak ki. (Mészáros 1981:47) A már hanyatlásnak indult veszprémi káptalani iskola 1276-os újjászervezésének nyíltan megfogalmazott oka a királyi oklevél szerint, hogy az ország jogát (tehát nem egyházjogot) őrizzék és oktassák. (Mészáros 1981:55)
	Még jelentősebb az állam, a világi hatalom befolyása, ha a püspöki hatalom alatt álló iskolarendszert vizsgáljuk meg, a káptalani és plébániai iskolák hálózatát.	A szerzetesrendek és a világi papság közötti harcba - ami az egyes iskolákkal kapcsolatos személyi politikát és tananyagot egyaránt meghatározta - az állam könnyedén beavatkozhatott, példa erre, hogy a világi hierarchiában kisebbségben lévő cölibátus hivőket a somogyvári apátság alapításával, külső erők bevonásával erősítette meg 1091-ben. (Karácsonyi 1985:20)