E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 361. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Az állam törvényben szabja meg, hogy a püspökök feladata az egyházmegyei papok képzése - ennek eldöntése tehát soha nem tartozott az egyház belső ügyei közé, a helyi értelmiségi funkciókról mindenképpen (s helyben) gondoskodni kellett. A finanszírozást is állami törvény garantálja: két szolgacsaládot rendeltek egy pap ellátására. Hasonlóképpen állami törvény tette a püspökségek feladatává a templomok könyvellátását, székhelyeiken kódexíró papokat is ki kellett képezniük, ha nem kívántak a szerzetesekre, „importra” szorulni. (E két funkció radikálisan különbözött: az egyházmegyei papságnak ugyanis nem kellett tudni írni, csak olvasni és énekelni.) Ezek a törvények Nagy Károly több évszázaddal korábbi törvényeire emlékeztetnek és nem a kortárs uralkodók gyakorlatára.	Nem szabad persze elhallgatnunk, hogy az állami beavatkozással egyidejűleg az egyházi iskolarendszer nemzetközi normáit az egyetemes zsinatok szabályozták.
	Az egyház szervezeti beosztása és elhelyezkedése és ezzel az egyes régiók, településcsoportok iskoláztatása sem számított egyházi belügynek. A püspökségek hálózatának tervét még Géza készíttette el s nyújtotta be jóváhagyásra Rómában 992 és 995 között. (Püspöki 1996:88) Később a templomok mindig az ispán vára mellett emelkedtek fel elsőnek, s az lett az esperes székhelye, azt pedig természetesen világi szempontok, hagyományok illetve katonai megfontolások szerint jelölték ki. Az egyházszervezés területi haladása - Nyugatról Keletre pedig a német fenyegetés növekedésével, az állami központ vándorlásával áll összefüggésben. (Győrffy 1984:788,821). Az egyházmegyék határait még Szent László is (a 11. század végén, több generációval a kereszténység felvétele után) szabadon vonja meg, mert (Balkán felé irányuló) expanziós politikája ezt így kívánja (Karácsonyi 1985 17) Mindez szöges ellentétben áll a nyugati helyzettel, ahol a püspökségek központjai és határa sokkal régebbiek, mint bármely középkori államalakulat, világi közigazgatási központ. (Southern 1987) Minthogy pedig a káptalanok mindig a püspök székhelyén tartózkodtak, a káptalani iskolák is (akár van róluk okleveles nyom, akár nincs) e világi központokban álltak fel.	Az 1179-es lateráni zsinat a tanítók fizetését a püspökség feladatává tette, az oktatást viszont ingyenessé a szegények számára. Az 1215-ös lateráni zsinat viszont ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a püspök és a káptalan azért is felelős, hogy más templomok tanítói is fizetést kapjanak. Az iskola vezetője ettől kezdve a káptalan olvasó- kanonokja volt, közreműködött az éneklőkanonok. Ezzel relatíve standardizálódtak a tanítók képzettségére, és az iskolarendszer finanszírozására vonatkozó szabályok. Az ellenőrzés pedig felügyelői látogatásokkal folyt. (Mészáros 1988:15-17)
	31	Ezeket a döntéseket azonban nemzeti szinten is kellett legitimálni ezt szolgálta az 1309-es budai zsinat, amely időpontből jól érzékelhető a centrum és periféria közötti fáziseltolódás. (S nyilván az sem véletlen, hogy erre a budai zsinatra már az Árpád-ház kihalása után és a pápa által támogatott Anjou dinasztia idején kerül sor.) Fontos tény - zsinati határozat ide/pápai döntés oda - hogy a tanítók és tanulók rekrutációja nem folyhatott szabadon: a szolgák taníttatásához meg kellett szerezni a földesúr előzetes engedélyét. (Mészáros 1988:21)
	A tananyag egyik meghatározó részét képező egyházi ünnepeket sem pusztán az egyházi megfontolások determinálják, pl. Endre király által elrendelt Szent Péter ünnep a pápaság-császárság világküzdelmében elfoglalt hely dokumentálására szolgál (Győrffy 1984:855). A tanulandó dolgok között mindig kitüntetett hely illette meg a Szent Istvánról szóló ismereteket, azokat, melyeket döntően állami szolgálatban álló történészek alakítottak ki. (Mészáros 1981:47) A már hanyatlásnak indult veszprémi káptalani iskola 1276-os újjászervezésének nyíltan megfogalmazott oka a királyi oklevél szerint, hogy az ország jogát (tehát nem egyházjogot) őrizzék és oktassák. (Mészáros 1981:55)	Az állam, mint az iskolát végzettek munkáltatója
	A szerzetesrendek és a világi papság közötti harcba - ami az egyes iskolákkal kapcsolatos személyi politikát és tananyagot egyaránt meghatározta - az állam könnyedén beavatkozhatott, példa erre, hogy a világi hierarchiában kisebbségben lévő cölibátus hivőket a somogyvári apátság alapításával, külső erők bevonásával erősítette meg 1091-ben. (Karácsonyi 1985:20)	32