E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 396. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Egy-egy konkrét pozícióba - mint minden pozícióba - előlépéssel (azaz alacsonyabb kanonoki pozícióból való előléptetéssel) vagy egyből, azaz „protekcióval” lehetett bejutni- utóbbiak tették ki az esetek 57%-át. Az egyből bekerültek 53%-a rokoni kapcsolatai révén, 42%-a udvari szolgálatai jutalmaképpen jutott pozíciójába. A maradék 24%-nak, mely a káptalan belső válogatására jut, közel fele szintén személyi kapcsolatokkal magyarázható. Az egyházi középrétegbe kerülők mintegy 9%-a volt korábban államhivatalnok, 7%-a futott be egyházi karriert, 78% szolgáló kanonok volt, 5%-uk lelkipásztor volt, 1% pedig tudós. Ez magas egyházon belüli rekrutációt mutatna.	a) az államhivatalnoki karriert futottak messze felülreprezentáltak.
	Ha azonban felbontjuk a réteget, rendkívül izgalmas kép tárul elénk. Az egyházi társadalom alsó rétegét a karpapság képezi, az ő számukra gyakorlatilag nincs felemelkedési mód. A középső rétegbe szinte mindenki kívülről érkezik. A középső réteg alját az egyszerű kanonokok, közepét az éneklőkanonok, felső sávját az olvasókanonok képezik. E középső rétegen belül már van mobilitás. Az e fölötti rétegbe (magyarán a püspökök közé) már nincs továbblépés.	b) az egyszerű papságból (belső egyházi karrierrel) nem emelkedhettek ide
	„Azok az alacsonyabb származású javadalmasok, akiknek magas udvari pártfogóik nem voltak, nem remélhették, hogy pusztán az egyházi lépcsőfokokat használva eljuthatnak a főpapi rendbe is. Állami szolgálatba lépéssel és pártfogók szerzésével azonban a legmagasabb egyházi posztokra is eljuthattak.”(Köblös 1994:87)	c)  innen nem emelkedhettek feljebb, az egyházkormányzat csúcsaira
	A Köblös által használt új és rendkívül korszerű történetszociológiai elemzés a javadalom megszerzésére helyezi a hangsúlyt. Számunkra azonban a betöltött funkció érdekes - a középfokú tanítás illetve a tanügyigazgatás funkciója.	A fenti elemzésből, ti. hogy az olvasókanonoki, éneklőkanonoki helyek betöltésében ilyen óriási szerepe van az államnak, illetve a világi politikai kapcsolatoknak azt mutatja, hogy Magyarországon ezekben az évszázadokban is beszélhetünk állami oktatáspolitikáról, illetve, hogy mindaz, amit az egyházi oktatásról tudunk, jelentős mértékben állami döntések eredményeképpen alakul ki.
	Azt mondhatjuk tehát, hogy az iskolairányításban és tanításban fontos olvasó ill. éneklőkanonoki funkció legfontosabb jellemzői, hogy	***