E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 471. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Ezzel szemben a magánoktatási intézmény „fenntartója” - pl. az iskolaegyesület - a magánoktatási intézmény nélkül gyakran nem létezne. (Ez alól persze vannak kivételek: pl. gyárak, nőegyesületek stb.)	c)      valamiféle - pénzügyi, illetve természetbeni ellátási elemet is tartalmazó - megállapodás van a család és a tanár között
	A magántanítás mint alternatíva	d)     a tanár mindenképpen valamilyen terv, elképzelés, tananyag alapján vezette az ifjút.
	A magánoktatás legalapvetőbb formája a házitanítás intézménye: az ókortól kezdve jól ismert a gazdag vagy előkelő ifjú mellé felfogadott nevelő - mely a 20. századra tantárgyspecifikus magánóraadásra és szociális ellátófunkcióval kombinált bébi- szitterkedésre vált ketté. Ez az oktatási forma - ha nem is annyira, mint az „igazi iskola” - intézményesült oktatásnak és nem spontán szocializációs folyamatnak tekinthető, hiszen	Tehát a magánoktatás - „intézmény nélküli”, pontosabban „korai intézményesültsé- gi” formájában - elsősorban magának a tanárnak a vállalkozása volt.
	a)      a tanár személye „elkülönült” a szülő személyétől és az egyéb szocializációs erőktől	Az oktatástörténészek egy része a magániskolák létrejöttét az egyéni magántanítás túlzott kínálatával, illetve a fizetőképes kereslet csökkenésével magyarázza: eszerint a tanár munkaidejét úgy tudta egyre csökkenő tandíjért felajánlani, ha egyre nagyobb számú diákot vont be. (Illetve: az egymással baráti viszonyban lévő családok közösen fogadtak egy magántanítót.)
	b)     a tanár személyét valamiféle hírnév, előiskolázottság, illetve ajánlás alapján választották ki, s nyilván ennek is kialakult a maga „piaca”	45